Alba Regale földrajzi helyére vonatkozó írott források
Előző bejegyzésemben egy igen komoly háttéri azonosítást végeztem, ami a műholdas és az okleveles forrásoknak is mindenben megfelel, ugyanakkor részleteiben egyezik a régészeti megállapításokkal is. Továbbra is így haladunk tovább, józanul kutatva az igazságot... Ebben a bejegyzésben Sicambria-Óbuda és Alba Regale-Székesfehérvár és Megyer révének földrajzi elhelyezkedéséből adódó kapcsolatára világítok rá a hiteles forrásainkból a különböző tudományágak igénybevételével.
A KRÓNIKÁINK HELYMEGHATÁROZÓ ÍRÁSAI
Thuróczi János: Chronica Hungarorum
1488, Theobald Feger, Erhard Ratdolt. Augsburg, Pergamen.
Thuróczi János (+1488-89 k.) 1487-ig foglalta össze Magyarország történetét. A művet 1488-ban Brünnben nyomtatták ki, majd ugyanebben az évben Augsburgban. Az augsburgi kiadást a kiadó Mátyásnak ajánlotta, s a pergamenre nyomtatott díszpéldány ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ma ez az els? ismert aranyfestékkel készült nyomtatvány. Ugyanezt a festéket használták a Szent László legenda egyik jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához. A kötetet ezen kívül több, magyar királyokat és csatajeleneteket ábrázoló színezett fametszet díszíti. A kötet Jankovich Miklós gy?jteményéb?l került a nemzeti könyvtárba.
A hagyomány úgy szól, hogy ez a Franco Trója városának pusztulása után nagy néptömeggel Pannóniába jött – ezt egykoron, Nagy Sándor korában, Felső-
Görögországnak hívták – és a Szikán-hegy tövében az Ister folyó mentén – amelynek Duna a másik neve – egy hatalmas várost alapított, és ezt az említett Szikán-hegy nevéről Sicambriának nevezte el. A hagyomány továbbá úgy tudja, hogy ez a Franco – a keleti népektől való félelmében – végül innen is eltávozott nyugat felé, és a Szajna folyóvidékét foglalta el, és ezt a területet nevezték el az említett Franco vezérről Franciaországnak. Ezen a vidéken ugyanis Franco – a hagyomány szerint – egy várost alapított, és azt atyja nevéről – annak emlékezetére – Párizsnak nevezte el. 12.
Sicambria városának a neve a germán sicamber, sugamber néptörzs nevével függ össze. A várost már Kézai azonosította az Óbuda melletti római kori romokkal, Aquincummal, de az egész történetet Thuróczy a Képes Króni-ka-család 3. fejezetéből vette át, ahol a Nagy Lajos kori krónikás a Sicambria nevet a Szikán-hegy nevével hozza összefüggésbe. A Szikán-hegy azonban – mivel a monda szerint Sicanus volt Szicília szigetének.névadó őse – aligha jelenthetett mást, mint a szicíliai Etnát. Ezt a Szikán-hegyet az Anjou-kori krónikás – a név valamelyes hasonlósága alapján – önkényesen hozta kapcsolatba Sicambriával; ilyenformán akart utalni az Anjouk szicíliai királyságára. Ugyancsak a Szikán névvel hozza kapcsolatba a franciaországi Szajna latin Sequana, Sakana nevét, hogy ezzel is az Anjouk francia eredetére utaljon. A francia név eredetileg szintén egy germán néptörzs, a frankok nevéből alakult ki. A francia nép trójai származtatása tudós eredetű monda, melynek keletkezésére Párizs neve adhatott ösztönzést: a trójai Priamosz király egyik fia volt Parisz. A város nevében azonban egy kelta törzs neve (Lutetia Parisiorum) él tovább. Mindezekre vö. Eckhardt Sándor: Sicambria. Minerva 1927.127-201.
A történész dogmák még a krónikáink magyar fordításainak magyarázatába is belerágták magukat, mint veszélyes férgek, a történész szamárcsapás miatt... Napjainkra azonban már eljárt az idő a történész ostobaságok felett, hiszen hiába igyekezett a hazug Schönvisner és Eckhardt is eltagadni Sicambria városának létét, vagy azt a római helytartói várossal összemosni, aztán Györffy is hiába próbálta soha nem létezőnek beállítani.
Az elmúlt 200 év kutatásai bebizonyították, hogy a római Aquincum városa nem egyenlő Sicambria-Óbuda városával!
Ugye kedves olvasóim, szinte észbontó ez a megállapítás, a hivatalos oldal "szakértői" olyannyira igyekeztek Óbudát a római várossal Aquincummal egybe-erőszakolni, hogy közben Magyarország fővárosát "elfelejtették" megkeresni.
NEM TALÁLTÁK MEG MAGYARORSZÁG FŐVÁROSÁT SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁT !
Hiába erőlködnek egyes dilettáns dogmákat hirdető történészek, hogy a római városba Sicambriát erőszakolják, ez az életben nem fog nekik sikerülni, mert történészi téveszmékre-hazugságokra nincs sem látkép, sem oklevél...!
Ugyanakkor pedig nem csak a krónikáink szólnak Sicambria városáról-és nem pedig a római Aquincumról-hanem a hiteles okleveleink is igazolják a krónikák írását,a látképek pedig mindezt-ugyanarra a helyre-megerősítik!
Sicambria városa magát a királynéi várat jelenti a Sycan hegy-tövében épült várost, a préposti vár mellett!
 |
| A BÉKÁSMEGYER HEGYÉN TALÁLHATÓ SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA MEGHATÁROZZA SZÉKESFEHÉRVÁR HOLLÉTÉT ! |
A hiteles okleveleink bizony azt állítják, hogy HUNGARIA-Pannónia fővárosa Sicambria volt, és ez a város egyenlő Óbuda városával ! A római-imádó hivatalos dogmákat hirdető történészek végérvényesen megbuktak Óbuda témából, és ezen még Kanyó buta írásos vergődései, vagy Végh és Laszlovszky hiteltelen állításai-pl a katonai hadmérnöki rajzok "bulvár-képek" - sem változtatnak semmit! A józanul gondolkodó embereknek rögtön az jut eszébe, hogy ezek nem normálisak. Miért nem a tudományágak igazságai az elfogadottak a 21.században? Vannak már műholdas alkalmazások- térinformatikai helymeghatározások, amik bizony nem tudnak hazudni, (ellentétben a betokosodott történésszel) Miért kell még napjainkban is a történészi dogmatikus rögeszméket erőltetni, egyáltalán ki kíváncsi az ostobaságaikra?
 |
AZ OKLEVELEINK ÉS KRÓNIKÁINK SICAMBRIÁRÓL SZÓLNAK ÉS NEM A RÓMAI AQUINCUMRÓL !
Jó reggelt kívánok... ! |
Attila székhelyéül a fentebb említett Sicambria városát választotta!
És NEM Aquincumot... !
 |
| MIÉRT HAZUDJÁK TÖRTÉNÉSZEINK EZT A HEGYTETŐN LÁTHATÓ SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁT A RÓMAI AQUINCUM TERÜLETÉRE? |
Nézzük, hogy hol küzdenek meg Árpád seregei Szvatoplukkal:
Ezek pedig közben a Dunához érkeztek, és egy gyönyörű mezőségen, kora hajnaltájban csatába ereszkedtek. Az Úr segedelme a magyarokkal volt, s színük előtt meghátrált és megfutott az említett vezér. A magyarok egészen a Dunáig üldözték; és itt a Dunába vetette magát félelmében, a sebes sodrú vízben pedig megfulladt. Az Úr visszaadta a magyaroknak Pannóniát...
Árpád a többi magyarral legyőzte és megölte Szvatoplukot – mint fentebb mondottuk –,majd tábort ütött a Noé-hegyén,161 Fehérvár közelében; ez a hely volt az első, amelyet Árpád kiválasztott magának Pannóniában, és ezért alapította ennek közelében Fehérvár városát Szent István király, aki tőle származott.161
"Ma Novaj hegye, Székesfehérvárhoz közel; Székesfehérvár az Árpádok kultikus temetkezési székhelye Géza fejedelem óta; a királyság megalapítása után az Árpádok koronázó városa. Az ország székhelye azonban a XII.század végéig Esztergom, azután pedig Buda (vö. Bónis György:
Székesfehérvár, az Árpádok székhelye.
Székesfehérvár Évszázadai 1. 1967. 49-61.;Horváth János:
Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése.
Uo.101-116.)"
Az igazán megdöbbentő az, hogy ezt hivatalosan úgy próbálják beállítani, hogy ez a Duna melletti város,ahová Árpád beköltözött, az valahol a ma Székesfehérvárnak hívott hely közelében a "Novaj hegyen" - tehát Kisfaludon lenne, azonban ez is csak egy történész feltételezés volt, és az igazán szomorú az, hogy Bónis György írása óta ezt a buta ötletet reklámozzák. Ezért a Történész Dogmák oldalán ízekre szedem a dilettáns téveszmét ! Egyébként Bónis már egy alapjában hamis téveszmét akar megetetni az érdeklődőkkel, hiszen a "Noé" hegy nem az a hely, ahol Székesfehérvár-amit Alba Regalénak is hívnak kiépült! Kisfaludon egyáltalán nem talált semmilyen régészeti feltárás semmilyen várost, amire rá lehetne fogni, hogy egykor esetleg Attila városa Óbuda volt. Ez a történész szamárcsapás is borzalmas kárt okoz mind a mai napig nemzetünk számára!
Nézzük tovább a forrásokat...
ANONYMUS: GESTA HUNGARORUM
Fordította: Pais Dezső
A MAGYAR-RÉV
Néhány nappal később Árpád vezér meg összes főemberei közös elhatározással, egyetértéssel és szabad akarattal kivonultak a szigetről, és tábort ütöttek Soroksáron túl a Rákos vizéig. S midőn látták, hogy mindenfelől bátorságban vannak, és senki sem bír nekik ellentállani, átkeltek a Dunán. A révet, ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévizekig. Ennek hallatára a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futással biztosították életüket. Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületet. Kimondhatatlanul felvidultak, mivel érdemesek lettek arra, hogy elfoglalják - s méghozzá háború nélkül - Attila király városát, kinek az ivadékából származott Árpád vezér. Ott lakomáztak mindennap nagy vígan Attila király palotájában, egymás mellett ülve. Mind ott szóltak szépen összezengve a kobzok meg a sípok a regösök valamennyi énekével együtt. Az ételt-italt a vezérnek meg a nemeseknek arany-, a közrendűeknek meg a parasztoknak ezüstedényben hordták fel, mert hiszen a körülfekvő egyéb országok összes javát az Isten az ő kezükbe adta. Bőségesen és pompásan éltek valamennyi hozzájuk jött vendéggel egyetemben. Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott. Ennek hallatára még több vendég tódult hozzá, és ujjongva vele mulatott. Ekkor Árpád vezér meg övéi örömükben húsz napig maradtak Attila király városában. Közben majdnem mindennap Magyarország vitézei valamennyien a vezér színe előtt vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak: másfelől az ifjak pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak. Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: aranyat, ezüstöt meg egyéb jószágot is. Továbbá ugyanazon a helyen Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.
Árpád vezér pedig huszonegyed napra tanácsot tartván, felkerekedett Ecilburgból, hogy meghódítsa Pannónia földjét
Tehát Árpád fejedelem Attila városába-Eczilburgba költözik be!
A Gestából még egy nagyon fontos dolog derül ki a kutatásunk számára. Megyernél-azaz-Békásmegyernél !átkelve megemlíti azt a területet, amit okleveleinkben később is az óbudai Fel-Hévíznek hívnak. Itt egyben magyarázatot kapunk a szent hegy elnevezésére és fontosságára is. A víz településszervező tulajdonsága játszotta itt is az egyik főszerepet, és ugyanez érvényes Alba Regale városára is. "Ezen a területen a forró vizek kettős forrásból fakadnak, a hegy keleti oldalából, 30 lépés után már malmot hajtanak és onnan tovább folyva ellátják a vár hévizes fürdőit is" írják az okleveleink.
Tollius tudósításából azt is tudjuk, hogy az óbudai lerombolt vár fürdői még működnek Buda visszafoglalása után:
E háború előtt a várost mindkét oldalról elővárosok övezték, ám az egyiknek, amelyik Fehéregyháza felé nézett, még nyoma sem látható; a másik nagyobb, folyóval szegélyezett és igen nagy területű volt, magát a várost is felülmúlta legalább három részével; ebben már. ahogy a városban is, jó néhány épület helyreállítása folyik már. A romok közt és a föld alatti pincékben egyébként mindenfelé rácok laknak, egy borzasztó, műveletlen és barbár nép, görögkeleti vallású. Legtöbbjük a folyóról a városba való vízhordással foglalkozik, mivel a kutakat a török betömte vagy a romok betemették. Ebben az elővárosban valamennyi török torony (is áll) részben lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a FEHÉRVÁRRÓL !!! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát.
Remélem a kedves olvasóim is értik a hiteles forrás írását... Tolliusék attól félnek Békásmegyernél jártukban, hogy a törökök kirohannak FEHÉRVÁRBÓL!
 |
| Sicambria-Óbuda városa Békásmegyeren! |
Krónikáink tudósítását tehát írásos-hiteles bizonyíték is alátámasztja!
FOLYTATJUK...
Mindezt fontos volt tisztáznunk, hiszen Árpád fejedelem minden forrásunk szerint Sicambria-Atilla király városába-Óbudára költözött be, és nem a római Aquincumba, de nem is valahová a ma "Székesfehérvárnak" hívott város közelébe ! Árpád fejedelem beköltözése Sicambria-Óbudára azaz Atilla király városába, azt jelenti, hogy "prope" azaz magyarul közel Sicambria-Óbuda városához, a SZIKÁN-NOÉ-hegy közelében található Alba Regale-Székesfehérvár !
