FELJEGYZÉSEK EGY ELŐADÁS MARGÓJÁRA.
2015.06.25. Este 22 óra. Fontos az időpont, az emlékezetes előadás miatt. Végre Magyarországon vagyok, így eljutok pár érdekes előadásra, és nem csak hivatalosékat terelgetem a helyes irányba. Nemrég értem haza Dr Lánszki Imre és Dr Kováts László Dezső közös előadásáról, ami a BME "A" épületének földszinti nagy előadótermében volt látható-hallható. Ez az oldalam tulajdonképpen egy nyílt levélnek is felfogható a Fehér Vár Fehér Folt Alapítvány előadóihoz, és az eddigi előadásokhoz. Előzetesen is le szeretném szögezni, hogy észrevételeim nem kritikának szánom. Minden amit teszek a teljes igazság megismerését szolgálja. Én több-mindent másként látok, de azért ez nem azt jelenti, hogy ellenség-ellenfél lennék. Kováts úr rosszul látja a helyzetet, nem ő az egyetlen aki nem ismer engem. Azonban ezúton is köszönetem fejezem ki, hogy az előadásában a tíz évvel ezelőtti képátfedésemmel foglalkozott, próbálja meg utánam csinálni 3D-ben a Google Earth programban, szóljon ha sikerült... Egyed Zoltán Pajzsvivő
MI VAN ALBA REGALE-FEHÉRVÁR METSZETEK HÁTTERÉBEN?
HOL VAN VAZCON?!
Hivatalosan Vázsony, legalábbis Siklósi Gyula szerint, aki a ma ismert Székesfehérvár hivatásos kutatója. Érdemes azonban figyelni rá, hiszen az egészséges vita a dolgok előremozdítója tud lenni.
Alternatív kutatásokban
Lánszki Imre szerint pedig a Kevély-hegy tetejéről készült képen a mai Vác városa látható Fehérvár hátterében, és minden a helyén van.
Azonban a török temető helyett, csak amorf mészkőszikladarabok jönnek elő, tehát mégsem jó az azonosítás, nem lett egyetlen török sír sem megtalálva, ne ámítsuk magunkat!
A hőkamera képe a
mészkősziklában lévő, a meleg víz által kimosott üregeket mutatja más színnel. Az anyasziklába nem építenek temetőt, a metszet valós nézőpontjából bemérve a török temető teljesen máshol létezett!
Véleményem szerint NEM Vác városa van a Fehérvár képek hátterében, persze NEM is Vázsony, ahogy Siklósi erőltetné. Erre a tényre a mai előadás végén felhívtam a figyelmet, itt most bővebben, képekkel-műholdas azonosítással, és több hiteles forrás bevonásával igazolom állításom.
Ez a titokzatos település Alba Regale-Fehérvár metszetek hátterében helyezkedik el, jól olvashatóan és láthatóan, de csak a nagyobb felbontású képeken. Vizsgáljuk meg tehát mindkét állítást alaposan!
Alternatív kutatásokban
Azonban a török temető helyett, csak amorf mészkőszikladarabok jönnek elő, tehát mégsem jó az azonosítás, nem lett egyetlen török sír sem megtalálva, ne ámítsuk magunkat!
Magyarország földtani alapszelvényei 1:100000
A hőkamera képe a
Véleményem szerint NEM Vác városa van a Fehérvár képek hátterében, persze NEM is Vázsony, ahogy Siklósi erőltetné. Erre a tényre a mai előadás végén felhívtam a figyelmet, itt most bővebben, képekkel-műholdas azonosítással, és több hiteles forrás bevonásával igazolom állításom.
Vaczon.
Váry Istvánnak ezúton is köszönöm a kitűnő minőségű képeket!
 |
| FEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN MAGAS HEGYEK ÖLELÉSÉBEN VACZON! |
VACZON-VÁZSONY?
Alapból nincs lehetőség a Vázsony azonosításra, hiszen a ma ismert Székesfehérvárunk hivatalosan is elismerten(városképek alapján) NEM a hat várrészből álló Alba Regale! Azonnal ránk-tör a kérdés, hogy akkor a többi
Fehérvárat ábrázoló metszet milyen várat-várost ábrázol? Hol található az eredeti Alba Regale, miért nincs hivatalosan keresve-feltárva? Azonban a jövő kutatóit is intenem kell attól, hogy a ma ismert Székesfehérvárt a középkorban nem létezőnek, vagy esetleg csak rómainak nyilvánítsák. Külön kell választani a forrásokat és a látképeket-metszeteket, egyenként értelmesen elemezve a látott képet. Ahol Duna szerepel a metszeteken az nem a Pilisben volt, most szólok, hogy az olasz metszet is felejtős.
Vázsony etimológiája sem felel meg az elvárásoknak, hiába a hivatalos igyekezet. Vason család neve németül Waschon, és nem Vaczon, tehát nyelvileg is elbukott a feltételezés.
De azért nézzük meg a műholdas képeket is, a Siklósi teória nézőpontjából.
 |
| Székesfehérvár látképein a Balaton nem szerepel ! |
Székesfehérvár hátterében olyan messze van Vázsony, hogy még a műholdas képen is alig látjuk, pedig egy felnagyított sárga ikonnal jelöltem. Közbeeső települések is vannak bőven a térképen. A Balaton hatalmas víztükre szélesen rajzolódik ki Vázsony látképénél, az Alba Regale képeken azonban ilyen nem szerepel!
 |
| A közelebbi képen is jól látszódik, hogy nem ez a település van a Fehérvár metszetek hátterében, a hegyek sem olyan magasak és alakúak! |
A Siklósi-Vázsony teória tehát elbukott !
VACZON-VÁC VÁRA?
Az etimológia ez esetben sincs rendben, a vár-város neve Weitzen, Vacium, Wac, Vaccia és nem Vaczon!
 |
| VÁC LÁTKÉPE A KEVÉLYRŐL |
Teljesen más a képi háttér, ezenkívül ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a Siklósi-Vázsony féle azonosításnál. Több egykori település esik a látószögbe, amit a metszet készítőjének ábrázolni kellett volna, ha ebben az irányban készül a rajz-metszet. Ezen a látképen Pomáz létezését az 1138. évi oklevél a dömösi apátság tulajdonaként említi. Szentendre létezését a veszprémi püspökség 1009. évi alapító oklevele igazolja. Kijelenthetjük, hogy ez az irány sem a Fehérvár ábrázolások képi háttere, Vác városa NEM Vaczon.
Tehát a Lánszki-Vác teória is bukta!
FEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN A PILIS HEGYEI!
 |
| ALBA REGALE |
 |
| VACZON |
 |
| AZ ALAPRAJZ |
Lelőhely leírása:
A régészeti lelőhely a falu belterületétől Ny-ra a Dera-patak DNy-i jobb partján a völgy oldalában, illetve annak teraszain helyezkedik el. A lelőhelyet ÉK-ről a patak, ÉNy-ról és DK-ről pedig egy-egy árok határolja, mint tereptárgy. A DNy-i határa a hegy oldalára kúszik fel. Amely több részből áll össze, egyfajta együttesként. A középkori lelőhely előzményeként a feltárások és a terepbejárások tanulsága szerint bronzkori, valamint késő-vaskori kelta településekre utaló leleteket figyeltek meg. Ezeknek a településeknek a pontos kiterjedése nem ismert.
 |
| A KERENGŐ |
A lelőhely magja a ciszterci apátság és az azt megelőző királyi udvarház részben feltárt romjaiból áll, amely a kolostor központi, körítő fallal körbevett épületeit és építményeit (templom, klauzúra, központi gazdasági épületek, műhelyek malom, halastó) foglalja magába. Melyeket elsősorban Gerevich László közel 25 évig elhúzódó feltárásainak, másrészt Benkő Eleknek a jelenleg is folyó, a korábbi kutatások anyagát feldolgozó, valamint újabb felszíni, terepbejárásokon, légifotózáson és geofizikai méréseken alapuló régészeti kutatásai alapján ismerjük.A területen
végzett topográfiai kutatások alapján a fent említett kolostor központ és a Kovácsi-patak között egy a geofizikai vizsgálatok alapján feltehetően fallal is körül vett gazdasági terület (malom, műhelyek) található.-VALÓJÁBAN IS! P*- A kolostor központ felett a domboldalban, a patakkal párhuzamosan fut egy kövezett út, amely az Óbuda-Esztergom közötti középkori országút egy szakasza, melyet számos szakaszán teraszosan alakítottak ki. Az apátság magja körül az MRT, Gerevich László és Benkő Elek terepbejárásai és egyéb topográfiai vizsgálatai szerint, a Dera-patak és a kövezett út között egy lakó, valamint gazdasági terület helyezkedett el. Melynek kiterjedésére a felszínen gyűjtött régészeti leletanyag, valamint a terület jellemző terepvonalai utalnak.
Benkő Elek véleménye szerint itt feküdt a korábbi „Kovácsi” Árpád-kori szolgáló település, mely először a királyi udvarház, majd később az apátság tartozéka volt. Továbbá ugyanitt a Benkő Elek által végzett légi-fotózás, valamint a geofizikai felmérések
alapján a kolostor külső gazdasági épületeire is számítani lehet. A kolostor központját körülvevő terület két részből állt. Az épületegyüttestől É-ra, egy árokkal határolt, mintegy 90 m széles, a jelenlegi sportpálya által részben megcsonkított terület kapcsolódik az apátsághoz, mely a Klastrom-forrást is magába foglalja. Az épületegyüttestől D-re eső, kb. 300x450 m nagyságú területet D-ről a Szúnyog-árok nevű mesterséges árok, Ny-on a középkori út, K-felől a Kovács-i-patak (Patak-menti földek) határolta.
 |
| FŐÉPÜLET A TEREPEN |
A török kiűzése után a Pilisbe visszatérő Pálos szerzetesrend 18. századi szerzetesei e romokban vélték megtalálni a Boldog Özséb alapította első, Szent Kereszt tiszteletére épült templomukat és kolostorukat, s ide költöztek. A pálosok a romok közelében falut telepítettek, az első monostorukról elnevezve a települést, mert azt Szent Keresztnek hívták. A ciszterciek hosszú időn keresztül pereskedtek velük, de a pálosok maradtak birtokon belül. Ők építették a mai falu mai templomát is, 1766-ra készült el. 1786-ban II.József a pálos rendet eltörölte, így abbamaradt a pereskedés. A romokat a XVIII. századi birtokvita eredményeképp többen helytelenül a pálosok szent keresztről elnevezett anyakolostorával azonosították. Békefi Remig bizonyította be, hogy ezen a helyen-tehát a mai Pilisszentkereszten- valójában a ciszterciek pilisi kolostora állott!
A pálosok Szent Keresztről elnevezett monostora viszont a mai Klastrom-pusztán állt !
 |
| AZ EREDETI SZENTKERESZTRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PÁLOS MONOSTOR KESZTÖLC KLASTROMPUSZTÁN |
TEHÁT A MAI PILISSZENTKERESZT TÉVESEN KAPTA A NEVÉT! EREDETI NEVE:
KOVÁCS TELEPÜLÉSE AZAZ VACZON !
KOVÁCS TELEPÜLÉSE AZAZ VACZON !
 |
| VACZON= PILISSZENTKERESZT EREDETI NEVE AZ APÁTSÁG MELLETT ! |
 |
| KO--VÁCSON AZAZ VACZON ! |
Ezt a tényt mostanában nem reklámozták, hiszen a Pilisben létezett Alba Regale-Fehérvár kutatásában döntő jelentőségű ez az információ. Ezért álltam fel és mondtam el az előadás végén. Csak úgy lehet igazi eredményeket elérni a terepi kutatásokban, ha a metszeteket a valós nézőpontjukból vetítjük a műholdas felületre. Lánszki Imrének el kell fogadnia a valós tényeket, és a metszetet a budakalászi ezüsthegy nyugati feléből kell a tereppel összenéznie, pontosan ebből az irányból. Nézzük mi is az egyezést !
Kovács-i etimológiája pedig KO- VACZ-ON-Kovacsina-ahogy a Dera patakot hívták eredetileg KOVÁCS patak, hiszen Kovács-i völgyében ered, ezért ez az eredeti neve, a Csobánkáig terjedő szakaszát napjainkban is kovácsi pataknak hívják a helybéliek! Ko- Vacson-VACZON ! Ezért hívták a Pomáztól nyugatra lévő földeket Ó-vaczi földeknek, ugyanis ott Kis-ko-Vacz-i létezett,immár hivatalosan is.
Egyébként idáig is mindenki Pomáz-kis-kovácsiként ismerte az ott található kórházat, és még a buszmegállót is ugyanígy hívják. Érdemes hozzáolvasni:
VACSON TELEPÜLÉS
 |
| KOVÁCSPATAK |
Én úgy gondolom, hogy ezzel az azonosítással jutottunk el végre az igazsághoz, és vertünk ismét egy újabb szeget a TÖRTÉNÉSZ DOGMÁK koporsójába. Most már hivatalosan is nagyon kínosan érezhetik magukat, van is miért szégyenkezniük. A hivatalos oldal képviselői Fehérvárból is fekete pontot kaptak, sőt mi több, meg is buktak! Természetesen a többi hiteltelen amatőr teória is bukott!
Végeeredményben Dr Lánszki Imre beazonosította-megtalálta Alba Regale-t-SZÉKESFEHÉRVÁRT !
A királyi Fehér vár-Alba Regale azaz Székesfehérvár a Megyer rév felett található napjainkban is, és nem Esztergom környékén! Ugyanezt kijelenthetjük Sicambria-Óbuda városáról, ami a Szikán-CSILLAG-hegy "TÖVÉBEN" létezett, méghozzá egészen a középkor végéig!
Fehérvár központja a Monalovacz várhegye !
A KIRÁLYI FEHÉR ALBA REGALE-SZÉKESFEHÉRVÁR
A PILISBEN LÉTEZETT !
A PILISBEN LÉTEZETT !
Most, hogy ez számunkra egyértelművé vált, ezek után ismét csak kérdések kavarognak az értelmes emberek fejében.
- Miért állítják hivatalosan, hogy Alba Regale az a ma ismert "Székesfehérvár" városa?
- Miféle csontokat akarnak "királyinak" beállítani a mi történészeink, mit keresnének ott királyok csontvázai, hogy kerültek oda a mai Székesfehérvárra? ALBA REGALE NEM OTT VOLT !
- Miért kell azt erőltetni, hogy az összes Árpád-házi királyunk egy tömegsírba lett betéve a ma "Székesfehérvárnak" ismert városban?
- A 384 teljes csontvázat mi alapján akarják majd "királyi csontoknak" azonosítani?
- Milyen érdekek működnek ez ügyben is, kik a felelősek azért, hogy a Királyi Fehérvárt máshová erőltetik? Miért történt-történik mindez?
A Fehérvár Blog további témái előkészületben:
- Fehérvár terepi észrevételek
- Fehérvár az nem Óbuda városa az óbudai Fehéregyháza!
- Alba Regale-Fehérvár és a mai Székesfehérvár ellentmondásai.
Miért állítják még napjainkban is, hogy a királyi Alba-Regale-Fehérvár az a mai Székesfehérvár? Miért erőltetik oda Árpád fejedelem központját?
Miért tartanak hivatalosan a Sicambria fennsíktól a történészek ?
Tisztelt Egyed Zoltán Pajzsvivő, kedves Hölgyeim és Uraim! Ugyan nem vagyok és nem voltam soha a "Székesfehérvár hivatásos kutatója" cím büszke tulajdonosa, ám ha ez lényeges, leírom: hivatalosan PhD Siklósi Gyula, középkorral, főként városok kutatásával foglalkozó régész-történész vagyok, Csaknem 230 ebben a témakörben született írásmű szerzője. Mivel én is érdeklődöm az Önök kutatásai iránt, úgy érzem, ez kölcsönös alaposságot, korrektséget igényel. Ezért, ha kérhetem, fogalmazzunk kicsit pontosabban. Nem eget rengető, ám nem is lényegtelen: NINCS "SIKLÓSI TEÓRIA" ÉS "HIVATALOSAN VÁZSONY" SEM. Én másképp fogalmaztam... Nincs szándékomban ezzel takarózni, de egy életen át ástam, kutattam Fehérvár múltját és tisztességgel dolgoztam Fehérváron és másutt Fehérvárért. 1978-óta, mondhatni, majdnem 40 éve kezdtem... Mivel ennyi év tisztességesen végzett munkájának eredményei vannak, sikerült Fehérvár településtörténetének megírásához két szobányi adathalmazt összegyűjtenem. Minden állításomat adattal,hivatkozással tudom igazolni. A leírtak ismeretében, mivel dacára annak,h a fenti dolgozatban értékes gondolatokat is olvastam,a munkát egészében megalapozatlannak, hibásnak tartom. Mivel valószínűleg nem volt módjukban a téma iránt érdeklődőknek valamennyi idevágó munkám megismerésére és terjedelmi okok miatt itt nem lehetséges a dolgozatban leírt gondolataikra alapos választ adnom, felajánlom, hogy amennyiben rendeznének egy összejövetelt, v hasonlót, szívesen válaszolok kérdéseikre, vagy tartok előadást. Baráti üdvözlettel: Siklósi Gyula
VálaszTörlésTisztel Siklósi Gyula úr! A blog oldal első bejegyzéséből a lényeg talán nem derülhetett ki az ön számára sem. Mi nem kérdőjelezzük meg a mai Székesfehérvár létét, az biztosan létezett. Ezért valóban fontos az ön munkája, azonban fontos lenne immár a két különböző Fehérvárra vonatkozó okleveles-látképi adatok különválasztása is. A Szent István király által építtetett, a Szikán-hegyi Sicambria-Óbuda városa közvetlen közelében létező Fehérvár városa bizonyíthatóan nem a mai Székesfehérvárnak hívott város. A terepen a falak, a régészeti leletek léteznek! A közösségi háló oldalán még több terepi észrevételről tájékozódhat: https://www.facebook.com/albaregale/photos Éppen ezért fontos lenne, hogy ön is lássa az eredeti-itteni Fehérvár terepen látható emlékeit. A Google föld alkalmazás mindezt pedig kiválóan bizonyítja, ahogy Kovácsi-Vaczon létét is a Pilisi apátság területén, a hegy oldalában.A műholdas képátfedés a terepkutatással, és okleveles forrásokkal közösen megdönthetetlen bizonyítékokat szolgáltatnak véleményem szerint. A kezdeményezését kiváló ötletnek tartom, jó látni, hogy önnek is fontos a teljes igazság megismerése. Tisztelettel előre is köszönöm, mihamarább megszervezem és megkeresem önt az időpont ügyében. Üdvözlettel Sicambria kutatói csoport Egyed Zoltán Pajzsvivő
TörlésRendkívül érdekelne egy találkozó az érintett felek között. Minden tiszteletem Siklósi úrnak. Csak arra kérném, hogy a tények beszéljenek minden teória mellett, ne az erő. Ez minden résztvevőre érvényes. Az ember hajlamos a meggyőződését csalhatatlannak feltételezni.
VálaszTörlésEgyetértek a leírtakkal.
TörlésZolikám,nem látom elolvasni........pedig nagyon szeretném....
VálaszTörlésA számítógépen lehet növelni a betű-oldal nagyságát százalékosan.
Törlés