2013. január 9., szerda

ÉSZREVÉTELEK ALBA REGALE- FEHÉRVÁR- HELYRAJZÁHOZ

FELJEGYZÉSEK EGY ELŐADÁS MARGÓJÁRA.


2015.06.25. Este 22 óra. Fontos az időpont, az emlékezetes előadás miatt. Végre Magyarországon vagyok, így eljutok pár érdekes előadásra, és nem csak hivatalosékat terelgetem a helyes irányba. Nemrég értem haza Dr Lánszki Imre és Dr Kováts László Dezső közös előadásáról, ami a BME "A" épületének földszinti nagy előadótermében volt látható-hallható. Ez az oldalam tulajdonképpen egy nyílt levélnek is felfogható a Fehér Vár Fehér Folt Alapítvány előadóihoz, és az eddigi előadásokhoz. Előzetesen is le szeretném szögezni, hogy észrevételeim nem kritikának szánom. Minden amit teszek a teljes igazság megismerését szolgálja. Én több-mindent másként látok, de azért ez nem azt jelenti, hogy ellenség-ellenfél lennék. Kováts úr rosszul látja a helyzetet, nem ő az egyetlen aki nem ismer engem. Azonban ezúton is köszönetem fejezem ki, hogy az előadásában a tíz évvel ezelőtti  képátfedésemmel foglalkozott, próbálja meg utánam csinálni 3D-ben a Google Earth programban, szóljon ha sikerült...              Egyed Zoltán Pajzsvivő


MI VAN ALBA REGALE-FEHÉRVÁR METSZETEK HÁTTERÉBEN?

HOL VAN VAZCON?!


Hivatalosan Vázsony, legalábbis Siklósi Gyula szerint, aki a ma ismert Székesfehérvár hivatásos kutatója. Érdemes azonban figyelni rá, hiszen az egészséges vita a dolgok előremozdítója tud lenni. 

Alternatív kutatásokban
Lánszki Imre szerint pedig a Kevély-hegy tetejéről készült képen a mai Vác városa látható Fehérvár hátterében, és minden a helyén van.  

Azonban a török temető helyett, csak amorf mészkőszikladarabok jönnek elő, tehát mégsem jó az azonosítás, nem lett egyetlen török sír sem megtalálva, ne ámítsuk magunkat! 


Magyarország földtani alapszelvényei 1:100000


A hőkamera képe a
mészkősziklában lévő, a meleg víz által kimosott üregeket mutatja más színnel. Az anyasziklába nem építenek temetőt, a metszet valós nézőpontjából bemérve a török temető teljesen máshol létezett!






Véleményem szerint NEM Vác városa van a Fehérvár képek hátterében, persze NEM is Vázsony, ahogy Siklósi erőltetné. Erre a tényre a mai előadás végén felhívtam a figyelmet, itt most bővebben, képekkel-műholdas azonosítással, és több hiteles forrás bevonásával igazolom állításom.                       


   Vaczon.

Ez a titokzatos település Alba Regale-Fehérvár metszetek hátterében helyezkedik el, jól olvashatóan és láthatóan, de csak a nagyobb felbontású képeken. Vizsgáljuk meg tehát mindkét állítást alaposan!


Váry Istvánnak ezúton is köszönöm a kitűnő minőségű képeket!



FEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN MAGAS HEGYEK ÖLELÉSÉBEN VACZON!

VACZON-VÁZSONY?


Alapból nincs lehetőség a Vázsony azonosításra, hiszen a ma ismert Székesfehérvárunk hivatalosan is elismerten(városképek alapján) NEM a hat várrészből álló Alba Regale! Azonnal ránk-tör a kérdés, hogy akkor a többi
Fehérvárat ábrázoló metszet milyen várat-várost ábrázol? Hol található az eredeti Alba Regale, miért nincs hivatalosan keresve-feltárva? Azonban a jövő kutatóit is intenem kell attól, hogy a ma ismert Székesfehérvárt a középkorban nem létezőnek, vagy esetleg csak rómainak nyilvánítsák. Külön kell választani a forrásokat és a látképeket-metszeteket, egyenként értelmesen elemezve a látott képet. Ahol Duna szerepel a metszeteken az nem a Pilisben volt, most szólok, hogy az olasz metszet is felejtős.

Vázsony etimológiája sem felel meg az elvárásoknak, hiába a hivatalos igyekezet. Vason család neve németül Waschon, és nem Vaczon, tehát nyelvileg is elbukott a feltételezés.

De azért nézzük meg a műholdas képeket is, a Siklósi teória nézőpontjából.


Székesfehérvár látképein a Balaton nem szerepel !

Székesfehérvár hátterében olyan messze van Vázsony, hogy még a műholdas képen is alig látjuk, pedig egy felnagyított sárga ikonnal jelöltem. Közbeeső települések is vannak bőven a térképen. A Balaton hatalmas víztükre szélesen rajzolódik ki Vázsony látképénél, az Alba Regale képeken azonban ilyen nem szerepel! 


A közelebbi képen is jól látszódik, hogy nem ez a település van a Fehérvár metszetek hátterében, a hegyek sem olyan magasak és alakúak!

A Siklósi-Vázsony teória tehát elbukott !



VACZON-VÁC VÁRA?


Az etimológia ez esetben sincs rendben, a vár-város neve Weitzen, Vacium, Wac, Vaccia és nem Vaczon!


Vác vár Duna-partján lévő képein egyértelműen NEM a Fehérvár metszetek hátterében lévő Vaczon látható, és NEM a Naszály hegy vonulata! 
VÁC LÁTKÉPE A KEVÉLYRŐL

Teljesen más a képi háttér, ezenkívül ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a Siklósi-Vázsony féle azonosításnál. Több egykori település esik a látószögbe, amit a metszet készítőjének ábrázolni kellett volna, ha ebben az irányban készül a rajz-metszet. Ezen a látképen Pomáz létezését az 1138. évi oklevél a dömösi apátság tulajdonaként említi. Szentendre létezését a veszprémi püspökség 1009. évi alapító oklevele igazolja. Kijelenthetjük, hogy ez az irány sem a Fehérvár ábrázolások képi háttere, Vác városa NEM Vaczon.

Tehát a Lánszki-Vác teória is bukta!




FEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN A PILIS HEGYEI!
ALBA REGALE

Ha valaki ismerős a Pilis hegységben Pomáz környékén, esetleg kirándult már a hosszú hegyen, vagy járt már több alkalommal Pilisszentkereszten, annak nem kell elmagyarázni ezt a metszetet. Természetesen a terepet úgy kell ismerni, hogy "fejben átlássuk" az egészet. A metszetek készítői azonkívül, hogy tökéletesen ismerték a teljes környezetet, még a térlátás képességének birtokában is voltak. Mindez látható a részletgazdag metszeteken, a földrajzi környezetet is kiemelten ábrázolták a térhatással.


VACZON

Az objektum két magas hegy völgyében, láthatóan magasan helyezkedik el. Több alkalommal kell a romterületen is végigmenni, és nem csak a szabadon járható részeken. Csak így láthatjuk át, hogy ez a "titokzatos" településünk igazából milyen hatalmas volt valójában, és a romok közt sétálva átkozódhatunk, hogy a fele sincs rendesen feltárva. 



AZ ALAPRAJZ


Lelőhely leírása: 

A régészeti lelőhely a falu belterületétől Ny-ra a Dera-patak DNy-i jobb partján a völgy oldalában, illetve annak teraszain helyezkedik el. A lelőhelyet ÉK-ről a patak, ÉNy-ról és DK-ről pedig egy-egy árok határolja, mint tereptárgy. A DNy-i határa a hegy oldalára kúszik fel. Amely több részből áll össze, egyfajta együttesként. A középkori lelőhely előzményeként a feltárások és a terepbejárások tanulsága szerint bronzkori, valamint késő-vaskori kelta településekre utaló leleteket figyeltek meg. Ezeknek a településeknek a pontos kiterjedése nem ismert. 

A KERENGŐ

A lelőhely magja a ciszterci apátság és az azt megelőző királyi udvarház részben feltárt romjaiból áll, amely a kolostor központi, körítő fallal körbevett épületeit és építményeit (templom, klauzúra, központi gazdasági épületek, műhelyek malom, halastó) foglalja magába. Melyeket elsősorban Gerevich László közel 25 évig elhúzódó feltárásainak, másrészt Benkő Eleknek a jelenleg is folyó, a korábbi kutatások anyagát feldolgozó, valamint újabb felszíni, terepbejárásokon, légifotózáson és geofizikai méréseken alapuló régészeti kutatásai alapján ismerjük.A területen
végzett topográfiai kutatások alapján a fent említett kolostor központ és a Kovácsi-patak között egy a geofizikai vizsgálatok alapján feltehetően
fallal is körül vett gazdasági terület (malom, műhelyek) található.-VALÓJÁBAN IS! P*-  A kolostor központ felett a domboldalban, a patakkal párhuzamosan fut egy kövezett út, amely az Óbuda-Esztergom közötti középkori országút egy szakasza, melyet számos szakaszán teraszosan alakítottak ki.  Az apátság magja körül az MRT, Gerevich László és Benkő Elek terepbejárásai és egyéb topográfiai vizsgálatai szerint, a Dera-patak és a kövezett út között egy lakó, valamint gazdasági terület helyezkedett el. Melynek kiterjedésére a felszínen gyűjtött régészeti leletanyag, valamint a terület jellemző terepvonalai utalnak. 

Benkő Elek véleménye szerint itt feküdt a korábbi „Kovácsi” Árpád-kori szolgáló település, mely először a királyi udvarház, majd később az apátság tartozéka volt. Továbbá ugyanitt a Benkő Elek által végzett légi-fotózás, valamint a geofizikai felmérések
alapján a  kolostor külső gazdasági épületeire is számítani lehet. A kolostor központját körülvevő terület két részből állt. Az épületegyüttestől É-ra, egy árokkal határolt, mintegy 90 m széles, a jelenlegi sportpálya által részben megcsonkított terület kapcsolódik az apátsághoz, mely a Klastrom-forrást is magába foglalja. Az épületegyüttestől D-re eső, kb. 300x450 m nagyságú területet D-ről a Szúnyog-árok nevű mesterséges árok, Ny-on a középkori út, K-felől a
Kovács-i-patak (Patak-menti 
földek) határolta.
 


FŐÉPÜLET A TEREPEN

A török kiűzése után a Pilisbe visszatérő Pálos szerzetesrend 18. századi szerzetesei e romokban vélték megtalálni a Boldog Özséb alapította első, Szent Kereszt tiszteletére épült templomukat és kolostorukat, s ide költöztek. A pálosok a romok közelében falut telepítettek, az első monostorukról elnevezve a települést, mert azt Szent Keresztnek hívták. A ciszterciek hosszú időn keresztül pereskedtek velük, de a pálosok maradtak birtokon belül. Ők építették a mai falu mai templomát is, 1766-ra készült el. 1786-ban II.József a pálos rendet eltörölte, így abbamaradt a pereskedés. A romokat a XVIII. századi birtokvita eredményeképp többen helytelenül a pálosok szent keresztről elnevezett anyakolostorával azonosították. Békefi Remig bizonyította be, hogy ezen a helyen-tehát a mai Pilisszentkereszten- valójában a ciszterciek pilisi kolostora állott!

A pálosok Szent Keresztről elnevezett monostora viszont a mai Klastrom-pusztán állt ! 


AZ EREDETI SZENTKERESZTRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PÁLOS MONOSTOR KESZTÖLC KLASTROMPUSZTÁN


TEHÁT A MAI PILISSZENTKERESZT TÉVESEN KAPTA A NEVÉT! EREDETI NEVE: 
KOVÁCS TELEPÜLÉSE AZAZ VACZON !


VACZON= PILISSZENTKERESZT EREDETI NEVE AZ APÁTSÁG MELLETT !

KO--VÁCSON AZAZ VACZON !

Ezt a tényt mostanában nem reklámozták, hiszen a Pilisben létezett Alba Regale-Fehérvár kutatásában döntő jelentőségű ez az információ. Ezért álltam fel és mondtam el az előadás végén. Csak úgy lehet igazi eredményeket elérni a terepi kutatásokban, ha a metszeteket a valós nézőpontjukból vetítjük a műholdas felületre. Lánszki Imrének el kell fogadnia a valós tényeket, és a metszetet a budakalászi ezüsthegy nyugati feléből kell a tereppel összenéznie, pontosan ebből az irányból. Nézzük mi is az egyezést !




Kovács-i etimológiája pedig KO- VACZ-ON-Kovacsina-ahogy a Dera patakot hívták eredetileg KOVÁCS patak, hiszen Kovács-i völgyében ered, ezért ez az eredeti neve, a Csobánkáig terjedő szakaszát napjainkban is kovácsi pataknak hívják a helybéliek! Ko- Vacson-VACZON ! Ezért hívták a Pomáztól nyugatra lévő földeket Ó-vaczi földeknek, ugyanis ott Kis-ko-Vacz-i létezett,immár hivatalosan is. 


VACSON TELEPÜLÉS
KOVÁCSPATAK

Egyébként idáig is mindenki Pomáz-kis-kovácsiként ismerte az ott található kórházat, és még a buszmegállót is ugyanígy hívják. Érdemes hozzáolvasni:




Én úgy gondolom, hogy ezzel az azonosítással jutottunk el végre az igazsághoz, és vertünk ismét egy újabb szeget a TÖRTÉNÉSZ DOGMÁK koporsójába. Most már hivatalosan is nagyon kínosan érezhetik magukat, van is miért szégyenkezniük. A hivatalos oldal képviselői Fehérvárból is fekete pontot kaptak, sőt mi több, meg is buktak! Természetesen a többi hiteltelen amatőr teória is bukott! 

Végeeredményben Dr Lánszki Imre beazonosította-megtalálta Alba Regale-t-SZÉKESFEHÉRVÁRT !

A királyi Fehér vár-Alba Regale azaz Székesfehérvár a Megyer rév felett található napjainkban is, és nem Esztergom környékén! Ugyanezt kijelenthetjük Sicambria-Óbuda városáról, ami a Szikán-CSILLAG-hegy "TÖVÉBEN" létezett, méghozzá egészen a középkor végéig!

 Fehérvár központja a Monalovacz várhegye !




  A KIRÁLYI FEHÉR ALBA REGALE-SZÉKESFEHÉRVÁR

 A PILISBEN LÉTEZETT !    


Most, hogy ez számunkra egyértelművé vált, ezek után ismét csak kérdések kavarognak az értelmes emberek fejében.

  • Miért állítják hivatalosan, hogy Alba Regale az a ma ismert "Székesfehérvár" városa?

  • Miféle csontokat akarnak "királyinak" beállítani a mi történészeink, mit keresnének ott királyok csontvázai, hogy kerültek oda a mai Székesfehérvárra? ALBA REGALE NEM OTT VOLT !




  • Miért kell azt erőltetni, hogy az összes Árpád-házi királyunk egy tömegsírba lett betéve a ma "Székesfehérvárnak" ismert városban?


  • A 384 teljes csontvázat mi alapján akarják majd "királyi csontoknak" azonosítani? 


  • Milyen érdekek működnek ez ügyben is, kik a felelősek azért, hogy a Királyi Fehérvárt máshová erőltetik? Miért történt-történik mindez?




    

A Fehérvár Blog további témái előkészületben:


  • Fehérvár terepi észrevételek
A város földrajzi kiterjedése. A víz szerepe a vár-részek kialakításában. A terepen látható anomáliák-tereptárgyak értelmezése.


  • Fehérvár az nem Óbuda városa az óbudai Fehéregyháza!
Az Óbuda város előhegyén-promontorio-hegy-fokán a Duna vize felett létezett Alba Beate Marie Ecclesiát nem lehet Fehérváron létezőnek beállítani, mert két külön várról-városrészről van szó.


  • Alba Regale-Fehérvár és a mai Székesfehérvár ellentmondásai.

Miért állítják még napjainkban is, hogy a királyi Alba-Regale-Fehérvár az a mai Székesfehérvár? Miért erőltetik oda Árpád fejedelem központját? 
Miért tartanak hivatalosan a Sicambria fennsíktól a történészek ?