AZ ÁRPÁD KORI KOVÁCSI TELEPÜLÉSE
ÚJRATÖLTVE
 |
HOGY HÍVJÁK EZT A HEGYCSÚCSOT?
A VÉGÉRE KIDERÜL... |
2013. évben Sicambria-Etzelburg-Veteri-Vetus Buda, azaz Attila városának földrajzi helyét azonosítottam. Úgy gondoltam, hogy ezzel a helyes azonosítással a Királyi Fehér-vár-Alba Regale várának helyrajzát is igazolni lehet, melyet Dr Lánszki Imre a Manatovacz-Monalovacz várdombjával azonosított. Tisztában voltam a lehetőségeim határaival is. Tudtam, hogy én hitelesen csak úgy tudom Székesfehérvár helyrajzát igazolni, ha háttéri egyezést találok, és ezáltal bizonyítani is tudom, hogy helyes Lánszki Imre azonosítása, mert a királyi koronázó Alba Regale hátterében Pilis vármegye hegyeit látjuk. Ma már ez is történelem, mert hosszú éjszakákon keresztül dolgoztam a Föld programmal, mire sikerült rájönnöm a háttéri azonosságra, Pilysi Apátság Kovácsi nevű Árpád-kori telepének a metszeten hetes számmal jelölt Vaczon azonosságával. 2013.évben azonosítottam a nézőpontot, és két év további kutatás után, 2015. évben igazoltam Székesfehérvár metszetek nézőpontját-hátterét! De persze ehhez az is kellett, hogy a Pilis-hegy oldalában felfigyeljek a kiterjedt romterületre, amit a terepen is több alkalommal vizsgáltam a barátaim közreműködésével. Ezt az írásom egy eddigi összefoglalásnak szánom.
 |
| AZ ÁRPÁD-KORI KOVÁCSI HATALMAS TELEPE A HEGYOLDALBAN |
OKLEVELEK
Természetesen az okleveleket is hozzákutattam, mert ez csak így működik, enélkül fabatkát sem ér! ☺
PILISI APÁTSÁG ÉS KOVÁCSI
Mit is jelent ez? Remélem értitek! Az oklevelek nem csak az Árpád-kori Kovácsi helyrajzát, hanem a képátfedéseim helyességét is igazolják, és viszont! Márpedig a terep mutatja helyét az épületeknek!
BÉKEFI REMIG A PILISI APÁTSÁG TÖRTÉNETE
 |
| PRO VERZIÓ ÉS GPS |
Benkő Elek láthatóan megörült a műholdas képátfedéseimnek, hiszen azonosításom által Békefi Remig állításával együtt Benkő Elek kutatásait is igazoltam. Sokszor tűnődöm azon is, hogy milyen csodálatos ez a digitális technika. Látképünk van a Pilisy Apátság és Kovácsi épületeiről! FANTASZTIKUS! Valamire azonban fel kell hívnom Benkő Elek figyelmét. Ha a háttér igaz és hiteles, márpedig az, ! akkor bizony az előtérben látható Székesfehérvár helyrajza is igaz és valósan hiteles! Tetszik érteni professzor urak? Tessék szépen elismerni a hibákat és tévedéseket Székesfehérvárral kapcsolatban is! Senki nincs aki kinyögje: elnézést de tévedtünk?!
LÁTÁS-MÓD-SZERTAN
 |
| PILISI APÁTSÁG ÉS KOVÁCSI |
 |
| MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS |
A TÉRLÁTÁS FONTOSSÁGA
Igaz, hogy ma még a fedőképet nem tudjuk 3D-ben a műholdas felületre illeszteni - ez csak egyszer sikerült, -azonban igen látványos, ahogy a fedőkép széles külső falai a műholdas képen szépen folytatódnak. Kimegyek a helyszínre és GPS nélkül találom ugyanazt a megfelelő helyén. Azonban nem mindenkinél működik a térlátás képessége. Sőt, nagyon sokaknak egyáltalán nincs ilyen képességük, és csak "tyúklátással" rendelkeznek. Akik évek óta nem értik amiről én beszélek, azoknak például egyáltalán nincs térlátásuk. Totálisan vakegerek és csak tolják a tévképzeteket, és nem veszik észre, mert nem látják! Közrejátszik persze az is, hogy félreképezték őket! Egyébként meg gyakorlás teszi a mestert, ám terepkutatás nélkül nem működik a dolog! Ezért mondom én azt, hogy a metszetkészítőket a térlátás alapján válogatták, és a teljes környezetet megismerték, amit még hitelesen le is rajzoltak! És mindezt olyan szinten ábrázolták számunkra, hogy napjainkban a műholdas program, a képek készítésének a látószögéből ugyanazt mutatja! Na ez az igazán döbbenet! Én is csak ezért tudtam Sicambriát a műholdas képátfedéssel is azonosítani. Ha neked térlátásod van, akkor ezen a Székesfehérvár látképen azt is látod, hogy a városrészek melyike van magasabban, és melyik mélyebben!
Maradt azonban egy adósságom, amit ezúttal pótolok. 2015-ben nem írtam rá az összes hegyre a nevét, olyannyira megörültem a helyes azonosításnak. És volt egy "kedves" ismerősöm, aki ezt rögtön próbálta számon-kérni rajtam. Kritizálni mindig könnyebb, mint valami maradandót alkotni. Most tehát kiegészítem a Székesfehérvár látképek feliratait, hogy ne maradjak adós a kettős hegycsúcs nevével. A most következő kép a félretanított és gondolkodásra képtelen egyéneknek, és a teljesen elbutított lokálpatriótáknak fájni fog.
 |
| SZÉKESFEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN PILIS VÁRMEGYE HEGYEI |
Székesfehérvár látképén ezen a hat osztású városszerkezeten is szerepel több esetben az Alba Reale név. A Hungaricana oldalán az is megfigyelhető, hogy ez az ábrázolás teljesen más, hiszen a Hosszú-hegy csúcsos hegyét és a Ziribár-hegy kettős hegycsúcsát más perspektívából ábrázolta a látkép készítője. Tehát a képeket nem egymásról másolták! Ezt azért fontos megjegyezni, mert ezt a tudománytalan történész téveszmét próbálják erőszakolni a szervilis másolók, az Óbuda látképek esetében is. Akkor dől meg a hivatali téveszméjük, mikor a mindenki számára elérhető látképeket kinyomtatja az ember, vagy egy felületen nézi a digitális látképeket. A látképek ugyanis különböznek! Más időszakban, több év elteltével ábrázolják ugyanazt a várszerkezetet, más és más állapotában a város épületeinek romemlékeivel.
Az olasz metszet 1601-ben készült, és arra szintén az "Igazi" Alba Regale nevet írták. Hatvanhét év elteltével, 1686-ban a hat osztású városszerkezet képeit hívják az igazi Székesfehérvárnak! És itt kell kihangsúlyoznom, hogy két különböző városszerkezetről és városról van szó! Csak éppen a mi történetíróink és őket másolva a történészeink mosták egybe a két különböző várost! És fantáziálták egybe az Árpád-kori helyneveket és a középkori látképeket is a ma élő Székesfehérvárra fantáziálva, ami valójában sosem volt ott. A Székesfehérvárról szóló, különböző várszerkezetű látképek értelmezéséből azt a tényt tudjuk megállapítani, hogy a látképek rajzolói alapvető gondban voltak azzal, hogy melyik város az "igazi Székesfehérvár" ! Így tehát ne is csodálkozzunk azon, hogy a mai napig fennállnak az ellentmondások, mert a történészeink még inkább igyekeztek összemosni ezt a két különböző helyen létező várost. Önkényesen vitték az Árpád-kori Noé-hegy elnevezést is a valójában csak később alapított Székesfehérvárhoz. De összemosták a történelmi eseményeket, pedig ez a város nem a ma is létező Székesfehérvárt ábrázolja! Éppen ezért a jövőbeni kötelességemnek érzem, hogy miként Sicambria-Óbuda esetében teszem, úgy Székesfehérvár ügyében is kikutassam azt, hogy miként hivatkoztak hízelgő módon, egymás téveszméire történészeink, és miként okoztak még nagyobb káoszt Székesfehérvár történelmében. Mindezekből következik még valami, amiről mindenképpen beszélnünk kell! És ez egy elkövetkező blogbejegyzés témája lesz. Most inkább, mint emlékeztetőt teszem ide is az összefoglaláshoz.
DNS AZONOSÍTÁSSAL "KÖNYVES BÉLA" KIRÁLYT GYÁRTOTTAK
Székesfehérvár történészi téveszméi által jutottunk sajnos odáig,- és én ezt végtelenül szomorúnak gondolom,- hogy most, napjainkban a DNS minták azonosításával bűvészkedik a Magyarságkutató Intézet, és próbál politikai előnyt kovácsolni egy bizonyos érdekkörnek. És bizony ennek az erőlködésnek több esetben a hiteles történelmünk látja a kárát! Nem csak a királyi központokkal kapcsolatban, hanem például Pest-megye területén is! Van egy óriási és alapvető probléma a DNS azonosítással! Ha a kiindulási alap téves, akkor a végeredmény is az! Köztudomású például Tóth Endre írása, III.Béla vagy Kálmán címmel. Figyelembe sem veszik az alapokhoz azokat a problémákat, melyekről mindenki tud! És ezt láthatjuk "III.Béla király" keleti rokonságának azonosításánál is. Az MI szakértői ugyanis továbbvitték az évszázados rögeszmét, és Könyves Kálmán csontvázából vett mintával azonosították(SIC) III.Béla rokonságát! Napjainkig sem tudta senki sem bizonyítani, hogy a Mátyás templomban őrzött ferde gerincű csontváz, az nem Könyves Kálmáné, hanem inkább III.Bélának a csontváza! Az ugyanis tény, hogy Könyves Kálmánnak volt nagyfokú gerincferdülése, és nem III.Bélának! Itt is ugyanaz a helyzet, mint Óbuda esetében. Ha a tények nem felelnek meg a történészek elképzeléseinek, akkor annál rosszabb a tényeknek! Elmagyarázom, hogy mindenki értse a gondolatmenetem. Megyer révje felett, a valódi Noé-hegy(Csillaghegy) Sicambria-Óbuda közelében, Szent István által kiépített Székesfehérvár, Árpád-kori királyi koronázó és temetkezőhely léte, önmagában cáfolja a ma létező Székesfehérváron talált leletek mibenlétét! Hiszen a két különböző városszerkezetű Székesfehérvár közül csak az egyiket alapíthatta Szent István! Az igazi, a hegyek tetején és hegyoldali sziklavárosként létező Sicambria-Óbudáról pedig az összes krónikánk tisztán állítja, hogy az Árpád-korban királyi központként létezett! És ezt a megállapítást mindenki jól vésse be a saját fejébe. Ugyanis azt az illetőt szokták a bazilikában temetni, aki azt alapította! És bizony a ma működő Székesfehérvár városát Könyves Kálmán alapította, és nem III.Béla, de nem is Szent István! Az Árpád-kori királyi központ Pilis vármegyében létezett, a megyeri rév felett, ott alapította Székesfehérvár városát a Noé-hegy és Sicambria közelében I.István!
IZGALMAS KÉRDÉSEK
A legizgalmasabb kérdés számunkra az, hogy ha 1688-ban ilyen állapotban hagyták el a törökök a Pilis vármegyében létező Alba Regale-Királyi Fehér-Székesfehérvár városát, akkor mikor pusztult el olyan szinten, hogy ma csak a halvány körvonalait és a vizek egykori helyét mutatja a műholdas kép?!  |
| SZÉKESFEHÉRVÁR MŰHOLDAS KÉPEN |
Hová tűntek a széles falak, hol vannak a magas bástyák, hol a királyi vár és hol a székesfehérvári Albensis Ecclesia, a Nagy-Boldogasszony bazilika? Jó-pár évvel ezelőtt már azt az adatot is kiemeltük Gál Éva tanulmányából,hogy:
Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
- "A Budai Kamarai Felügyelőség által a bécsi Udvari Kamarához 1688.február 21-én felterjesztett összeírás szerint Óbuda, amelyet az 1683-as hadjárat idején romboltak le a császáriak, 1688 elején még néptelen volt, de megmaradt lakossága, mintegy 40 család, biztosabb helyre húzódva várta Székesfehérvár felszabadítását, hogy azután biztonságban visszatérhessen otthonába. A hódoltságkorihoz képest tehát csökkent a lakosság, hiszen 1590-ben 96 családot írtak össze Óbudán, 1633-ban pedig a helység 53 "kapu" után adózott.
A Buda visszaivásakor, 1686-ban lakatlan Óbuda 1688 közepe* táján, Fehérvár elfoglalása után népesült be újra."
" ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a SZÉKESFEHÉRVÁRBÓL ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát". Nagyon fontos megjegyeznem, hogy Tollius útleírása, természetesen nem a ma tévesen "Óbudaként" ismert területről, nem a Zichy Főtér környezetéről szól! Tisztán láthatjuk, hogy az Amsterdamban 1700. évben megjelent Jacobi Tollii Epistolae Itinerariae című könyvben, a 200.oldalon található kép szól arról a helyről, hol a bugyogó hévforrások léteztek a középkorban. Okleveleink ezt a területet Veteri- Vetus Budaként, ugyanakkor Meger (Békásmegyer) területének írják és Calida Aqua névvel is jelölik, megkülönböztetve az ugyanúgy ott lévő, hegy oldalában található forrásoktól.
András mester helyrajzi tudósítása. Székesfehérvár a Noé-hegy-Sicambria, tehát Óbuda közelében! Nem tudnám olyan nagy betűkkel írni ezt, ami kifejezhetné, hogy a másik Anonymus, Andreas Hungarus tudósítása mennyire fontos dokumentum számunkra, mely igazolja Sicambria és Székesfehérvár létét egy adott területen belül a Dunánál, a később megyeri révként hívott terület felett. Ez a tágas mező, a mai Üröm településtől Budakalászig terjedő nagy nyílt területet jelenti. Tíz király csatája a hunokkal a tárnokmezején, ami Sicambria-Óbuda és Székesfehérvár között található!
András mester, IV. Béla és V. István király káplánja, ki Károly szicziliai királynak, Róbert Károly magyar király ősatyjának, Manfred tarenti herczeggel történt hadakozását és 1266-iki győzedelmének történetét, Konradin halálát és Károlynak a szicziliai s nápolyi királyi székre jutását irta le. Ajánlotta András ezen munkáját Péternek, VIII. Lajos franczia király fiának s előbeszédében nem mulasztá el magyar származását is megemliteni. Mikép jutott András Szicziliába, följegyezve nincsen; hihetőleg V. István király leánya kiséretében, kit Károly (a sánta) szicziliai király 1266-ban jegyzett el;
az ezutáni években irta említett könyvét. Először Du Chesne adta ki a párisi kir. könyvtár codexéből. (Hist. Fr. Scriptt. az V. kötetb. Páris. 1649. 820–851. l.) s ujabban Budán 1779-ben (in Opusculis fugientibus Scriptt. et Rer. Hung. P. I.)Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1851. I. 84.
Pauer, Az egyházi rend érdemei 147.
Andreas Hungarus is ugyanerről a Pilis vármegyében lévő Székesfehérvárról tudósít számunkra!
És ezek tények! A tudomány szépsége, hogy tényeken, és nem véleményen alapul. Legközelebb annak járunk utána, hogy miként hordták szervezetten szét, és szállították el Alba Regale-Székesfehérvár köveit, falait és emlékeit. És készülőben van egy írásom, mely Könyves Kálmán alapításával foglalkozik a ma élő Székesfehérvár tekintetében. Visszatérünk az alapokhoz is, az Árpád-kori helynevek területi azonosításához.
Egyed Zoltán
#masikanonymus #andreashungarus #szekesfehervar #sicambria #albaregale #albacivitas
