ALBA REALE AZ IGAZI SZÉKESFEHÉRVÁR LÁTKÉPEK HÁTTERÉBEN A ZIRIBÁR HEGY - ADATOK VACZON-KOVÁCSI HELYRAJZÁHOZ

AZ ÁRPÁD KORI KOVÁCSI TELEPÜLÉSE

ÚJRATÖLTVE

HOGY HÍVJÁK EZT A HEGYCSÚCSOT? 
A VÉGÉRE KIDERÜL...

2013. évben Sicambria-Etzelburg-Veteri-Vetus Buda, azaz Attila városának földrajzi helyét azonosítottam. Úgy gondoltam, hogy ezzel a helyes azonosítással a Királyi Fehér-vár-Alba Regale várának helyrajzát is igazolni lehet, melyet Dr Lánszki Imre a Manatovacz-Monalovacz várdombjával azonosított. Tisztában voltam a lehetőségeim határaival is. Tudtam, hogy én hitelesen csak úgy tudom Székesfehérvár helyrajzát igazolni, ha háttéri egyezést találok, és ezáltal bizonyítani is tudom, hogy helyes Lánszki Imre azonosítása, mert a  királyi koronázó Alba Regale hátterében Pilis vármegye hegyeit látjuk. Ma már ez is történelem, mert hosszú éjszakákon keresztül dolgoztam a Föld programmal, mire sikerült rájönnöm a háttéri azonosságra, Pilysi Apátság Kovácsi nevű Árpád-kori telepének a metszeten hetes számmal jelölt Vaczon  azonosságával. 2013.évben azonosítottam a nézőpontot, és két év további kutatás után, 2015. évben igazoltam Székesfehérvár metszetek nézőpontját-hátterét! De persze ehhez az is kellett, hogy a Pilis-hegy oldalában felfigyeljek a kiterjedt romterületre, amit a terepen is több alkalommal vizsgáltam a barátaim  közreműködésével. Ezt az írásom egy eddigi összefoglalásnak szánom.

AZ ÁRPÁD-KORI KOVÁCSI HATALMAS TELEPE A HEGYOLDALBAN

OKLEVELEK

Természetesen az okleveleket is hozzákutattam, mert ez csak így működik, enélkül fabatkát sem ér!  ☺

PILISI APÁTSÁG ÉS KOVÁCSI

Mit is jelent ez? Remélem értitek! Az oklevelek nem csak az Árpád-kori Kovácsi helyrajzát, hanem a képátfedéseim helyességét is igazolják, és viszont! Márpedig a terep mutatja helyét az épületeknek!

BÉKEFI REMIG A PILISI APÁTSÁG TÖRTÉNETE

PRO VERZIÓ ÉS GPS

Benkő Elek láthatóan megörült a műholdas képátfedéseimnek, hiszen azonosításom által Békefi Remig állításával együtt Benkő Elek kutatásait is igazoltam. Sokszor tűnődöm azon is, hogy milyen csodálatos ez a digitális technika. Látképünk van a Pilisy Apátság és Kovácsi épületeiről! FANTASZTIKUS! Valamire azonban fel kell hívnom Benkő Elek figyelmét. Ha a háttér igaz és hiteles, márpedig az, ! akkor bizony az előtérben látható Székesfehérvár helyrajza is igaz és valósan hiteles! Tetszik érteni professzor urak? Tessék szépen elismerni a hibákat és tévedéseket Székesfehérvárral kapcsolatban is! Senki nincs aki kinyögje: elnézést de tévedtünk?! 

LÁTÁS-MÓD-SZERTAN

PILISI APÁTSÁG ÉS KOVÁCSI

MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS

A TÉRLÁTÁS FONTOSSÁGA

Igaz, hogy ma még a fedőképet nem tudjuk 3D-ben a műholdas felületre illeszteni - ez csak egyszer sikerült, -azonban igen látványos, ahogy a fedőkép széles külső falai a műholdas képen szépen folytatódnak. Kimegyek a helyszínre és GPS nélkül találom ugyanazt a megfelelő helyén. Azonban nem mindenkinél működik a térlátás képessége. Sőt, nagyon sokaknak egyáltalán nincs ilyen képességük, és csak "tyúklátással" rendelkeznek. Akik évek óta nem értik amiről én beszélek, azoknak például egyáltalán nincs térlátásuk. Totálisan vakegerek és csak tolják a tévképzeteket, és nem veszik észre, mert nem látják! Közrejátszik persze az is, hogy félreképezték őket! Egyébként meg gyakorlás teszi a mestert, ám terepkutatás nélkül nem működik a dolog! Ezért mondom én azt, hogy a metszetkészítőket a térlátás alapján válogatták, és a teljes környezetet megismerték, amit még hitelesen le is rajzoltak! És mindezt olyan szinten ábrázolták számunkra, hogy napjainkban a műholdas program, a képek készítésének a látószögéből ugyanazt mutatja! Na ez az igazán döbbenet! Én is csak ezért tudtam Sicambriát a műholdas képátfedéssel is azonosítani. Ha neked térlátásod van, akkor ezen a Székesfehérvár látképen azt is látod, hogy a városrészek melyike van magasabban, és melyik mélyebben!

Maradt azonban egy adósságom, amit ezúttal pótolok. 2015-ben nem írtam rá az összes hegyre a nevét, olyannyira megörültem a helyes azonosításnak. És volt egy "kedves" ismerősöm, aki ezt rögtön próbálta számon-kérni rajtam. Kritizálni mindig könnyebb, mint valami maradandót alkotni.  Most tehát kiegészítem a Székesfehérvár látképek feliratait, hogy ne maradjak adós a kettős hegycsúcs nevével. A most következő kép a félretanított és gondolkodásra képtelen egyéneknek, és a teljesen elbutított lokálpatriótáknak fájni fog. 

SZÉKESFEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN PILIS VÁRMEGYE HEGYEI

Székesfehérvár látképén ezen a hat osztású városszerkezeten is szerepel több esetben az Alba Reale név. A Hungaricana oldalán az is megfigyelhető, hogy ez az ábrázolás teljesen más, hiszen a Hosszú-hegy csúcsos hegyét és a Ziribár-hegy kettős hegycsúcsát más perspektívából ábrázolta a látkép készítője. Tehát a képeket nem egymásról másolták! Ezt azért fontos megjegyezni, mert ezt a tudománytalan történész téveszmét próbálják erőszakolni a szervilis másolók, az Óbuda látképek esetében is. Akkor dől meg a hivatali téveszméjük, mikor a mindenki számára elérhető látképeket kinyomtatja az ember, vagy egy felületen nézi a digitális látképeket. A látképek ugyanis különböznek! Más időszakban, több év elteltével ábrázolják ugyanazt a várszerkezetet, más és más állapotában a város épületeinek romemlékeivel.

Az olasz metszet 1601-ben készült, és arra szintén az "Igazi" Alba Regale nevet írták. Hatvanhét év elteltével, 1686-ban a hat osztású városszerkezet képeit hívják az igazi Székesfehérvárnak! És itt kell kihangsúlyoznom, hogy két különböző városszerkezetről és városról van szó! Csak éppen a mi történetíróink és őket másolva a történészeink mosták egybe a két különböző várost! És fantáziálták egybe az Árpád-kori helyneveket és a középkori látképeket is a ma élő Székesfehérvárra fantáziálva, ami valójában sosem volt ott. A Székesfehérvárról szóló, különböző várszerkezetű látképek értelmezéséből azt a tényt tudjuk megállapítani, hogy a látképek rajzolói alapvető gondban voltak azzal, hogy melyik város az "igazi Székesfehérvár" ! Így tehát ne is csodálkozzunk azon, hogy a mai napig fennállnak az ellentmondások, mert a történészeink még inkább igyekeztek összemosni ezt a két különböző helyen létező várost. Önkényesen vitték az Árpád-kori Noé-hegy elnevezést is a valójában csak később alapított Székesfehérvárhoz. De összemosták a történelmi eseményeket, pedig ez a város nem a ma is létező Székesfehérvárt ábrázolja! Éppen ezért a jövőbeni kötelességemnek érzem, hogy miként Sicambria-Óbuda esetében teszem, úgy Székesfehérvár ügyében is kikutassam azt, hogy miként hivatkoztak hízelgő módon, egymás téveszméire történészeink, és miként okoztak még nagyobb káoszt Székesfehérvár történelmében. Mindezekből következik még valami, amiről mindenképpen beszélnünk kell! És ez egy elkövetkező blogbejegyzés témája lesz. Most inkább, mint emlékeztetőt teszem ide is az összefoglaláshoz.

DNS AZONOSÍTÁSSAL "KÖNYVES BÉLA" KIRÁLYT GYÁRTOTTAK

Székesfehérvár történészi téveszméi által jutottunk sajnos odáig,- és én ezt végtelenül szomorúnak gondolom,- hogy most, napjainkban a DNS minták azonosításával bűvészkedik a Magyarságkutató Intézet, és próbál politikai előnyt kovácsolni egy bizonyos érdekkörnek. És bizony ennek az erőlködésnek több esetben a hiteles történelmünk látja a kárát! Nem csak a királyi központokkal kapcsolatban, hanem például Pest-megye területén is! Van egy óriási és alapvető probléma a DNS azonosítással! Ha a kiindulási alap téves, akkor a 

végeredmény is az! Köztudomású például Tóth Endre írása, III.Béla vagy Kálmán címmel. Figyelembe sem veszik az alapokhoz azokat a problémákat, melyekről mindenki tud!  És ezt láthatjuk "III.Béla király" keleti rokonságának azonosításánál is. Az MI szakértői ugyanis továbbvitték az évszázados rögeszmét, és Könyves Kálmán csontvázából vett mintával azonosították(SIC) III.Béla rokonságát! Napjainkig sem tudta senki sem bizonyítani, hogy a Mátyás templomban őrzött ferde gerincű csontváz, az nem Könyves Kálmáné, hanem inkább III.Bélának a csontváza! Az ugyanis tény, hogy Könyves Kálmánnak volt nagyfokú gerincferdülése, és nem III.Bélának! Itt is ugyanaz a helyzet, mint Óbuda esetében. Ha a tények nem felelnek meg a történészek elképzeléseinek, akkor annál rosszabb a tényeknek! 

Elmagyarázom, hogy mindenki értse a gondolatmenetem. Megyer révje felett, a valódi Noé-hegy(Csillaghegy) Sicambria-Óbuda közelében, Szent István által kiépített Székesfehérvár, Árpád-kori királyi koronázó és temetkezőhely léte, önmagában cáfolja a ma létező Székesfehérváron talált leletek mibenlétét! Hiszen a két különböző városszerkezetű Székesfehérvár közül csak az egyiket alapíthatta Szent István! Az igazi, a hegyek tetején és hegyoldali sziklavárosként létező Sicambria-Óbudáról pedig az összes krónikánk tisztán állítja, hogy az Árpád-korban királyi központként létezett! És ezt a megállapítást mindenki jól vésse be a saját fejébe. Ugyanis azt az illetőt szokták a bazilikában temetni, aki azt alapította! És bizony a ma működő Székesfehérvár városát Könyves Kálmán alapította, és nem III.Béla, de nem is Szent István! Az Árpád-kori királyi központ Pilis vármegyében létezett, a megyeri rév felett, ott alapította Székesfehérvár városát a Noé-hegy és Sicambria közelében I.István! 

Éppen ezért vezetett a Tihanyi alapítólevélben leírt Fehérvári Hadiút is a Megyer révje feletti területre. Golarits Miklós foglalkozik a hadiút kutatásával és azonosításával.

 

IZGALMAS KÉRDÉSEK

A legizgalmasabb kérdés számunkra az, hogy ha 1688-ban ilyen állapotban hagyták el a törökök a Pilis vármegyében létező Alba Regale-Királyi Fehér-Székesfehérvár városát, akkor mikor pusztult el olyan szinten, hogy ma csak a halvány körvonalait és a vizek egykori helyét mutatja a műholdas kép?!

SZÉKESFEHÉRVÁR MŰHOLDAS KÉPEN

Hová tűntek a széles falak, hol vannak a magas bástyák, hol a királyi vár és hol a székesfehérvári Albensis Ecclesia, a Nagy-Boldogasszony bazilika? Jó-pár évvel ezelőtt már azt az adatot is kiemeltük Gál Éva tanulmányából,hogy:

AZ ÓBUDAI LAKOSOK ADDIG NEM MERTEK VISSZAKÖLTÖZNI ÓBUDÁRA, AMÍG SZÉKESFEHÉRVÁRT VISSZA NEM FOGLALJÁK A TÖRÖKÖKTŐL ! 

Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151

• "A Budai Kamarai Felügyelőség által a bécsi Udvari Kamarához 1688.február 21-én felterjesztett összeírás szerint Óbuda, amelyet az 1683-as hadjárat idején romboltak le a császáriak, 1688 elején még néptelen volt, de megmaradt lakossága, mintegy 40 család, biztosabb helyre húzódva várta Székesfehérvár felszabadítását, hogy azután biztonságban visszatérhessen otthonába. A hódoltságkorihoz képest tehát csökkent a lakosság, hiszen 1590-ben 96 családot írtak össze Óbudán, 1633-ban pedig a helység 53 "kapu" után adózott.
  A Buda visszaivásakor, 1686-ban lakatlan Óbuda 1688 közepe* táján, Fehérvár elfoglalása után népesült be újra."

 

Ez az adat is azt igazolja számunkra, hogy létezett egy Székesfehérvár nevű város-Alba Civitas-Alba Regale- az igazi, mely nem egyenlő azzal a Székesfehérvárral, mely a Közép-Dunántúlon a Velencei tó és a Balaton között található. Hiszen az óbudai lakosoknak nem kellett attól tartaniuk, hogy a mai Székesfehérvárból ront ki a török. Egész egyszerűen azért, mert onnét nem tudta volna Óbudát megrohamozni a távolság miatt. Tehát az óbudai lakosok egy másik Székesfehérvár visszafoglalására vártak! És ez ugyanaz a Székesfehérvár, melyet Hennin említ Tollius könyvében. Ők is attól tartottak Óbudán jártuk alkalmával, hogy a törökök kirohannak Székesfehérvárból! 

" ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a SZÉKESFEHÉRVÁRBÓL ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát". 

Nagyon fontos megjegyeznem, hogy Tollius útleírása, természetesen nem a ma tévesen "Óbudaként" ismert területről, nem a Zichy Főtér környezetéről szól! Tisztán láthatjuk, hogy az Amsterdamban 1700. évben megjelent 

Jacobi Tollii Epistolae Itinerariae című könyvben, a 200.oldalon található kép szól arról a helyről, hol a bugyogó hévforrások léteztek a középkorban. Okleveleink ezt a területet Veteri- Vetus Budaként, ugyanakkor Meger (Békásmegyer) területének írják és Calida Aqua névvel is jelölik, megkülönböztetve az ugyanúgy ott lévő, hegy oldalában található forrásoktól. 

A MÁSIK ANONYMUS TUDÓSÍTÁSA 

SICAMBRIA-ÓBUDA ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR KÖZÖTT TÁRNOKMEZEJE TALÁLHATÓ

András mester helyrajzi tudósítása. Székesfehérvár a Noé-hegy-Sicambria, tehát Óbuda közelében! Nem tudnám olyan nagy betűkkel írni ezt, ami kifejezhetné, hogy a másik Anonymus, Andreas Hungarus tudósítása mennyire fontos dokumentum számunkra, mely igazolja Sicambria és Székesfehérvár létét egy adott területen belül a Dunánál, a később megyeri révként hívott terület felett. Ez a tágas mező, a mai Üröm településtől Budakalászig terjedő nagy nyílt területet jelenti. Tíz király csatája a hunokkal a tárnokmezején, ami Sicambria-Óbuda és Székesfehérvár  között található!

András mester, IV. Béla és V. István király káplánja, ki Károly szicziliai királynak, Róbert Károly magyar király ősatyjának, Manfred tarenti herczeggel történt hadakozását és 1266-iki győzedelmének történetét, Konradin halálát és Károlynak a szicziliai s nápolyi királyi székre jutását irta le. Ajánlotta András ezen munkáját Péternek, VIII. Lajos franczia király fiának s előbeszédében nem mulasztá el magyar származását is megemliteni. Mikép jutott András Szicziliába, följegyezve nincsen; hihetőleg V. István király leánya kiséretében, kit Károly (a sánta) szicziliai király 1266-ban jegyzett el;

az ezutáni években irta említett könyvét. Először Du Chesne adta ki a párisi kir. könyvtár codexéből. (Hist. Fr. Scriptt. az V. kötetb. Páris. 1649. 820–851. l.) s ujabban Budán 1779-ben (in Opusculis fugientibus Scriptt. et Rer. Hung. P. I.)Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1851. I. 84.

Pauer, Az egyházi rend érdemei 147. 

Andreas Hungarus is ugyanerről a Pilis vármegyében lévő Székesfehérvárról tudósít számunkra!

És ezek tények! A tudomány szépsége, hogy tényeken, és nem véleményen alapul. Legközelebb annak járunk utána, hogy miként hordták szervezetten szét, és szállították el Alba Regale-Székesfehérvár köveit, falait és emlékeit. És készülőben van egy írásom, mely Könyves Kálmán alapításával foglalkozik a ma élő Székesfehérvár tekintetében. Visszatérünk az alapokhoz is, az Árpád-kori helynevek területi azonosításához. 

                                                                          Egyed Zoltán

#masikanonymus  #andreashungarus  #szekesfehervar  #sicambria  #albaregale  #albacivitas

FEHÉR VÁR-FEHÉR FOLT-AZ OLASZ METSZET A MA ISMERT SZÉKESFEHÉRVÁRT ÁBRÁZOLJA!

AZ OLASZ METSZET-ÁBRÁZOLÁS AMIKOR A KÉTFEJŰ SAS AZ ÚR

Több esetben írtam róla, hogy van egy nagyon fontos feladatunk.Külön kell választanunk azokat a Székesfehérvárt ábrázoló metszeteket, melyek nem a mai Székesfehérvár városáról szólnak! És ezt a feladatot hitelesen kell elvégezni, hogy ne legyen hiba benne! Tulajdonképpen a Sycan hegyen lévő Sicambria-Óbuda kutatásával párhuzamosan, az elmúlt tíz évemet is ezzel töltöttem. Egy másik metszetet, melyet a történészek úgy hirdettek, hogy Székesfehérvár a XVI. században, kalandos úton azonosítottam Wissembourg városával. Elérkezett tehát az ideje, hogy egy újabb tévképzetet oszlassak el, reményeim szerint végérvényesen. 

1995.

Ne mondhassa rám azt senki, hogy én állandóan csak a történészeket cáfolom. Építő kritikát fogalmazok meg az alternatív kutatók számára is.Az első könyv 1995-ben jelent meg, a Design & Quality Kft. gondozásában. Aztán ugyanitt 1996-ban Az Eltűnt Ősbuda Nyomában című könyv Szörényi Leventétől. A Püski kiadónál jelent meg 1999-ben  Bradák Károly-Pap Gábor kiadványa a Fehér vár-Fehér Folt című könyv bővített kiadása. Mindkét Bradák könyvben az előszó helyett írt bevezetőt Pap Gábor írta, és bemutatja a Pilissel kapcsolatos addigi 

1996.

kutatásokat,(Sashegyi Pomáz, Noszlopi Pilismarót, Vértessy Esztergom, Andrássy Dobogókő) melyek napjainkra már, - a kutatásaim eredményei alapján - mind téveszmékké lettek. Szörényi Levente 1996-ban megjelent: Az Eltűnt Ősbuda Nyomában című könyve után három évvel, ezen kiadvány hátsó lapjain igazolja Bradák, egyébként nagyon helyesen, hogy a zenész-kutató, Vetus Budát 

1999.

ábrázoló látképek azonosítási kísérlete a budakalászi Ezüsthegyre, alapjában nem állja meg a helyét. Az Olasz metszetet átvette Bradáktól, és a budakalászi Ezüsthegyre feltételezte(?!) Szörényi Levente, aztán ugyanezt tette Lánszki Imre is, kissé nyugatabbra és hosszú ideig Székesfehérvár és Óbuda -NEM ŐSBUDA ! -is egy helyre lettek azonosítva, alapjában tévesen. Persze csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit. Viszont ez ügyben ugyanaz történt, mint amit történészeink műveltek és művelnek napjainkban is. Hivatkoznak a másikra, és így viszik tovább a téveszmét. 2022. év őszén, most a kezemben lapozgatva a könyvet, kifejezetten bántó, a tehetetlenség és tévképzet miatt létrejött Sashegyi-féle Ősbuda szót olvasni. Bántó és valótlan, mert a hivatalos oldal téveszmés történészei és másoló firkászai, ezzel a szóval visszaélve,- gúnyként alkalmazva(Kanyó, Szávoszt és olvasatlan társaik) próbálják elkendőzni napjainkban a máig fennálló Óbuda helyrajzi problémát. Bradák Károly, Pap Gábor és Szörényi Levente könyve is példát mutat a hivatalos oldalnak abban, hogy a problémákat tisztázni kell, írni és beszélni kell róluk. Ez a könyv kijelölte az utat a gondolkodásra és reális értelmezésre képes kutatóknak, már a kiadvány nyolcadik oldalán. Adott volt a feladat számomra, hogy Sicambria-Óbuda(Veteri-Vetus Buda-Alt Ofen) sziklavárosának helyrajzát tisztázzam, elválasszam a Monalovacztól, és ezáltal is igazoljam Lánszki Imre kutatási területén található Királyi Fehér központ, Székesfehérvár ottlétét. Melyet helyileg ő jól azonosított, azonban a területre olyan metszetek is azonosítva lettek, (lásd az előadásokat a videómegosztón) melyek valójában sosem voltak ott, és nem csak Buda Vetus- Óbuda metszetei,- melyek igazából a Csillaghegyet ábrázolják északi nézetből,- hanem Székesfehérvár egyes látképei, az olasz metszet sem illeszthetők a POTENTIANA királyi Alba várhegyére, amit napjainkban Manatovacz vagy Monalovacznak hívnak. 

AZ OLASZ METSZET

ALBAREGALE VÁROSÁNAK VALÓDI KINÉZETE MAGYARORSZÁGON

Bradák Károly ezen kép feliratának elemzése kapcsán, 20.oldal,- lásd L felirat a metszeten: a Duna körbeöleli a várost,- jutott arra a következtetésre, hogy máshol, valamerre a Duna partján kéne meglelni ezt a Székesfehérvárt. 

Bradák Károly azonban nem vizsgálta meg a korszak középkori vízrajzi állapotát Székesfehérvárnál, és ez elég súlyos hiba volt, mely igen sok félreértésre adott alapot.

 

DUNA FOLYÓ NINCS MIRŐL VITÁZNI!

HOGY KERÜL A DUNA SZÉKESFEHÉRVÁRHOZ?

Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt.

Tessék jól megnézni ezt a vízrajzi térképet, az évszám 1938 ! És egyvalamit jól jegyezzünk meg, mert az összes folyóparti várunk és településünk kutatásához ez alapvetően nagyon fontos: a középkorban még sokkal több víz volt!

Tehát térképünket így tessék szemlélni! Ha ezzel a gondolattal nézzük, akkor bizony nagyon is lehetséges, hogy a római korban és a középkorban is a kiemelkedően magas vízállásnál, Komáromnál is be tudtak hajózni a Dunán a ma Székesfehérvárnak hívott város irányában! És ezzel a gondolatmenettel érthető igazán, Ó-Szőny-Brigetio földrajzi helyzete és szerepe, hármas városa.

A DUNA KOMÁROMNÁL ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR

A Móri Árok szerepe az egyik kulcs ebben a témában, és az ott létező egykori mocsarak. A Móri víznek hívott patak, ugyanúgy szélesebb lehetett egykor, és hajózható vízfelületként szolgálhatott Tata irányában, mint a Séd patak. Ha valaki veszi a fáradtságot, akkor maga is utána olvashat, hogy ezen a területen a lecsapolási munkálatokat Mikoviny Sámuel végezte

ENNEK A VÍZRAJZI HELYZETNEK A SOKSZOROSÁT TESSÉK ELKÉPZELNI A KÖZÉPKORBAN!

Amióta a műholdas Google Earth alkalmazással dolgozom, feltűnő lett számomra, hogy ezen a területen, a szántóföldeken nyomot hagyott a korábbi vízrajzi helyzet. Szembeötlő az embernek, ha a műholdas képet nézi az, hogy a mostani kis patakok, azok korábban széles folyómedrek voltak!És bizony ez a középkorra ugyanúgy érvényes, mint a római korra! A Séd "patak" név ahogy manapság hívjuk, nagyon megtévesztő. Mostanra jutottunk el oda, immár egy-két éve, hogy a régészeti kutatások, kezdenek utolérni, és beigazolódnak az állításaim.

"A folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott.

Az ókori római Gorsium városnak fontos kikötője volt a Sárvíz partján. Gorsium Pannonia provincia egyik legjelentősebb települése volt, a térség katonai, kereskedelmi és gazdasági, a provincia szakrális központja. Logisztikai és stratégiai szerepe megfelelt a mai Székesfehérvárénak, mely néhány kilométerre északra fekszik Gorsiumtól.

A Sárvíz mentén a 18. századig nagy árterületek húzódtak. Az érdemi folyamszabályozási munkák már az 1760-as években megkezdődtek. 1810-től vízszabályozási társulatot hoztak létre, amely Sárvíz Társulat néven az ország első vízszabályozási egyesülete volt. Tolna megye déli részén az 1850-es években végeztek a folyószabályozással. 

SZÉKESFEHÉRVÁR ÖSSZEKÖTTETÉSE A DUNÁVAL 

Ezért vette körbe Székesfehérvárt a "Duna", mert a Sárvíz vagy mai nevén Séd patak dél felé, Paks irányában teljesen biztosan hajózható kapcsolatban volt a Duna folyóval. A középkorra ugyanúgy érvényes a megállapítás, mint a római korra. A Dunával való összeköttetése miatt hívták a Sárvízt Dunának, és a várost ábrázoló látképen ezért szerepel ilyen módon a felirat.

Az immár tíz évvel ezelőtti megállapításomat az Óbudánál lévő Mocsáros feltöltődött középkori medrét, és úgy egészében véve a Kis-jégkorszak hatását a Kárpát-medencére, lassacskán a hivatalos kutatások is utolérik. Ezért is érthetetlen számomra, hogy egyes monarchista szervilis dilettánsok, miért vannak a tudomány és fejlődés ellen?

"A Sárvíz jelenleg pataknyi szélességű, viszont az ókorban egy a Dunához hasonlítható folyam volt, hajók közlekedtek rajta, nagyon aktív vízi élet zajlott – ezért működött Gorsiumban kikötő, sőt, volt például Szabadbattyánban is."

SÁRVÍZ PATAK FOLYÓ !

Ezzel a középkori nagyon magas vízrajzi helyzettel gondolkodva az is értelmet kap, hogy miért volt ez a város fontos hely. És most nem csak a hajó-utakra gondolok, hanem a szárazulati vámokra is. Én bizonyítottnak látom, hogy az olasz metszet a mai Székesfehérvárt ábrázolja.

Viszont ettől még ez a Székesfehérvár nem lesz az a Székesfehérvár, amelyet Szent István építtetett Megyer révje felett! 

 BRADÁK KÁROLYNAK MÉGIS IGAZA VAN!

Ha kivesszük a könyvből az L feliratból levont téves következtetést,-az olasz metszetet- mert a középkori klímaoptimum, a vízrajz szerint igazoltnak látjuk, hogy a Duna oldalága vette körbe a mai Székesfehérvárt, még akkor is maradnak bőven olyan tények, melyek alapjában cáfolják a mai Székesfehérvár királyi koronázó és temetkező város szerepét, illetve a Szent István általi építtetését. A legfontosabb tények közt is leginkább a műholdas képátfedéssel készült azonosításaim. 

EZ AZ IGAZI SZÉKESFEHÉRVÁR AMINEK BUDÁRA- DÉL-KELETRE A CSILLAGHEGY FELÉ NYÍLIK A BUDAI KAPUJA!

Beigazolódott, hogy a királyi koronázó és temetkező Alba Regale hátterében látható "Vaczon" névvel jelölt település, ami a Pilis nyereg alatti Pylisi apátsággal egybeépült, Árpád-kori Kovácsi hatalmas fegyvergyártó települését jelenti. 

És persze az óbudai lakosok félelme, míg Székesfehérvár nem szabadult fel a töröktől, addig nem mertek visszaköltözni! 

Tollius helyrajzi tudósítása is teljesen egyértelmű, hiszen Óbudán jártában attól fél, hogy a törökök kirontanak Alba Regale városából!

AZ OLASZ METSZET CÍME

"ALBA REGALE VÁROSÁNAK VALÓDI KINÉZETE MAGYARORSZÁGON"

A kép felirata is ösztönözhette talán arra a választ kereső kutatókat, hogy ezt a várszerkezetet máshová fantáziálják. Önmagában a címében is érezhető képünknek, hogy már ebben az időszakban is zavar van a város kinézetével, (helyével) alaprajzával kapcsolatban. Mintha a korszak rajzolói közt vita lett volna, hogy melyik is az "igazi" látképe Székesfehérvárnak. Ez a címben lévő tény is alapjában azt igazolja számunkra, hogy egy másik Székesfehérvár is létezett, melynek alaprajzát ezzel a városéval keverték. És ez valóban így van, hiszen a krónikáinkban leírt Megyer révje nem a mai Székesfehérvárnál található(akármennyire ott volt a Duna). Noé hegyének oda fantáziálása a mai Fejér-megyébe pedig egyenesen a legrosszabb vicc kategória történészeinktől. A helyrajzi azonosításhoz legközelebb visszatérünk az alapokhoz, NOÉ-hegy valós földrajzi területéhez.

                                                          Egyed Zoltán Pajzsvivő

                      

FÉLREKÉPZETT TÖRTÉNELEMTANÁR
KIEGÉSZÍTÉS ÉS FRISSÍTÉS

AZT SEM TUDJA FELFOGNI HOGY NEM ŐSBUDA HANEM ÓBUDA!

Kiegészítettem az írásomat, el is mondom miért. A Dunai Szigetek "geográfus-hidrológus" blog írója, a félreképzett történelemtanár troll, Szávoszt Vass Dániel, olyannyira fröcsögött a bejegyzésemre ismételten az Óbuda régi fotókon Facebook közösségi csoportban, hogy még több tényt találtam a Sárvíz folyó hajózhatóságára, és egyben az ugyanolyan magas középkori állapotokra is! Szávoszt nehezen viseli a tudományos fejlődést, talán ezért monarchista. Éppen ezért, hogy rádöbbenjen a tudománytalan maradiságára, belinkeltem neki a KÖZÉPKORI DUNAMEDER A MOCSÁROS-VÉLEMÉNY című cikket és nyílt levelet, melyet a szervilis blog írónak írt Scheffer Miklós, aki korán felismerte az állításaim igazát, és több esetben segített már nekem ebben a témában. 

Ez aztán végképp betette az áltudós, "Duna-kutatónál" azt a bizonyos kaput, és hisztizni kezdett, hogy erről neki senki sem szólt, nem kapott róla értesítést. 😂  Olyan ez a ferdítő, inkorrekt furafiú, mintha tudat módosító-szereket használna. Nem azt állítottam ebben az írásomban, hogy a "Duna folyt Székesfehérvár felé" ezt csak Szávoszt Vass Dániel találja ki a hisztizése közben. Próbál bármin fogást találni, mert tudja, hogy bukta van Óbuda helyrajzi történetében. A széles Sárvíz folyamnak, összeköttetése volt a Dunával, és az vette körbe Székesfehérvárt! És ezért joggal írták rá a metszetre, hogy azt a Duna veszi körbe. A hajózható vízfelület a korábban ott létező hatalmas vízfelületen történt! Ne feledjük, megemelkedett vízszint, forrástevékenység és a Duna visszaduzzasztó szerepe. És ezt a hatalmas, egykor ott létező víztömeget, a műholdas képeink a Google Föld program mindenhol mutatja! Még akkor is, ha Szávosztnak ez nem tetszik, és hisztériázik! 

A MÓRI VÍZ ÉS ÁLTAL ÉR TALÁLKOZÁSÁNAK HELYE

És ugyanez a műholdas képen. Jól látható a területen, hogy egykor a vízfelület összeért, és hajózható egybefüggő vízi-útként szolgálhatott. Érdemesnek tartom a környezet további vizsgálatát ugyanezzel a gondolatmenettel. Viszont hozzá kell venni azokat a még római időkből ott létezett tereptárgyakat, melyeket Mikoviny Sámuel bontott el, hogy a széles és hajózható mocsarakat lecsapolja.

MÓRI VÍZ ÉS ÁLTAL ÉR

Hatalmas és egybefüggő vízfelület és mocsaras táj uralkodott ezen a környéken, a lecsapolási munkálatok előtt! Erről tanúskodik

Magyarország (1782–1785) - Első Katonai Felmérés

A két képen ugyanazt a területet látjuk!

Nézzétek! Így tudom a legjobban megmutatni nektek. A műholdas kép árulkodik arról az egykori hajózható vízfelületről, amit az Első Katonai Felmérési térkép még ábrázol!

Ki az aki azt képzeli, hogy a rómaiak csak a Sárvizen hajókáztak, mondjuk Székesfehérvártól-Szabadbattyánig? Ugye mi nem vagyunk ennyire korlátoltak, ugye nem?

RÓMAI HAJÓKIKÖTŐ A SÁRVÍZNÉL

 SEUSO PALOTA A MŰHOLDAS KÉPEN

Külön kiemelve piros színnel, Szávoszt Vass Dániel számára, hogy végre felfogja! 

Olvassuk el a Wikipedia írását: A folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott.

A KIS-JÉGKORSZAK HATÁSAI AZ EGÉSZ KÁRPÁT-MEDENCÉRE VONATKOZTAK!

Leegyszerűsítve: ha Székesfehérváron magas a vízszint, akkor Óbudánál is az! Ugyanis a középkori nagyon magas vízszinteket hadmérnöki rajzok ábrázolják Óbudánál is, ez tulajdonképpen az Óbuda helyrajzi probléma kulcsa! Erre jöttem én rá az 

évtizedek óta tartó kutatásaimmal. És arra, hogy a képünkön látható meder, az nem a Duna mai medre, hanem a belső-nyugati meder, ami a kép készítésének idején, és persze az okleveleink szerint korábban is vízzel volt töltődve. Ez fáj nagyon a Zichy Főtérre várost fantáziáló történész bagázsnak, és szervilis táboruknak. Ezért ferdít és hamisít Kanyó Ferenc és Szávoszt Vass Dániel is, és ezért jelentett fel engem az aquincumi igazgatónő, a randa némber, Láng Orsolya. Ez a félreképzett, a téveszméket ismétlő gitt egylet, pontosan tisztában van azzal, hogy a Trója királyai által alapított Sicambria-Atilla városa-Óbuda sziklavárosának előbukkanásával, és földrajzi helyének igazolásával a rómaiak Aquincuma immár csak egy giccs a kirakatban, hiszen Óbuda városa nem ugyanott létezett, az a terület csak sziget volt. És immár mindenki számára látható és nyilvánvaló, hogy a Habsburg udvarnak dolgozó Schönwisner hazudott, amikor a krónikáinkat hiteltelenítette, és tovább hazudnak az ő hithű követői is!

Azért az milyen ciki már, hogy egy "geográfus-hidrológus" akarja a hiteles adatokat, régészeti leleteket letagadni, pont a vízrajzra vonatkozó tények ellenében?! Ez bizonyára a történelemtanár képzéséből fakad. Rájöttem egyébként, hogy mi Szávoszt hibája. Azt képzeli magáról, hogy csak ő írhat a Dunáról és vizekről, ugyanakkor pedig irigy és féltékeny. Érthetetlen, hiszen én nem akarom átvenni az ő helyét, én sosem leszek szervilis ülep nyalonc.

A kutatói oldalam címsorában pedig azért található az osbudavar címszó, mert az obuda már foglalt volt. Érted ezt te nem normális Szávoszt, vagy lerajzoljam neked?!

Az pedig még inkább ciki, hogy egy tudományos témakörben azzal próbál érvelni a bukott történelemtanár mintapéldány Szávoszt, hogy én szakács vagyok. Nos, azzal együtt van még három szakmám, és egy más irányú vállalkozásom, azaz még egy szakmám. És büszke vagyok arra, amit a másik szakmáimban is elértem a saját erőmből. Mindent elértem az életben, amit akartam. Ezt vehetik akár figyelmeztetésnek is. Arra is büszke vagyok, hogy vendéglátós szakemberként átlátom azt a káoszt, amit a történetírók és a történészek Óbudával műveltek. Ez talán abból adódik, hogy több dologra kell egyszerre koncentrálnom. Olyan dolgot vittem véghez, amit előttem még senki. Azonosítottam Sicambria-Eczelburg-Veteri Buda helyrajzát a békásmegyeri hegyoldalban, ugyanakkor pedig arra is választ találtam, hogy a Főtér, a Zichyék majorsága, és az ott talált egykori épületek, azok valójában a Boldogasszony sziget középkori településeinek, Révjenőnek és Újbécsnek a maradványai. És a sok száz éves helyrajzi problémára így találtam hiteles, látképekkel és oklevelekkel, a terepen látható romemlékekkel igazolható megoldást. 

A római Aquincum sosem volt Óbuda városa! 

Büszke vagyok magamra, és a vendéglátós múltamra is. 

                                                                       Egyed Zoltán

A DUNA FOLYÓ ÖLELI KÖRBE SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROSÁT!