FELJEGYZÉSEK EGY ELŐADÁS MARGÓJÁRA.
2015.06.25. Este 22 óra. Fontos az időpont, az emlékezetes előadás miatt. Végre Magyarországon vagyok, így eljutok pár érdekes előadásra, és nem csak hivatalosékat terelgetem a helyes irányba. Nemrég értem haza Dr Lánszki Imre és Dr Kováts László Dezső közös előadásáról, ami a BME "A" épületének földszinti nagy előadótermében volt látható-hallható. Ez az oldalam tulajdonképpen egy nyílt levélnek is felfogható a Fehér Vár Fehér Folt Alapítvány előadóihoz, és az eddigi előadásokhoz. Előzetesen is le szeretném szögezni, hogy észrevételeim nem kritikának szánom. Minden amit teszek a teljes igazság megismerését szolgálja. Én több-mindent másként látok, de azért ez nem azt jelenti, hogy ellenség-ellenfél lennék. Kováts úr rosszul látja a helyzetet, nem ő az egyetlen aki nem ismer engem. Azonban ezúton is köszönetem fejezem ki, hogy az előadásában a tíz évvel ezelőtti képátfedésemmel foglalkozott, próbálja meg utánam csinálni 3D-ben a Google Earth programban, szóljon ha sikerült... Egyed Zoltán Pajzsvivő
MI VAN ALBA REGALE-FEHÉRVÁR METSZETEK HÁTTERÉBEN?
HOL VAN VAZCON?!
Hivatalosan Vázsony, legalábbis Siklósi Gyula szerint, aki a ma ismert Székesfehérvár hivatásos kutatója. Érdemes azonban figyelni rá, hiszen az egészséges vita a dolgok előremozdítója tud lenni.
Alternatív kutatásokban
Lánszki Imre szerint pedig a Kevély-hegy tetejéről készült képen a mai Vác városa látható Fehérvár hátterében, és minden a helyén van.
Azonban a török temető helyett, csak amorf mészkőszikladarabok jönnek elő, tehát mégsem jó az azonosítás, nem lett egyetlen török sír sem megtalálva, ne ámítsuk magunkat!
A hőkamera képe a
mészkősziklában lévő, a meleg víz által kimosott üregeket mutatja más színnel. Az anyasziklába nem építenek temetőt, a metszet valós nézőpontjából bemérve a török temető teljesen máshol létezett!
Véleményem szerint NEM Vác városa van a Fehérvár képek hátterében, persze NEM is Vázsony, ahogy Siklósi erőltetné. Erre a tényre a mai előadás végén felhívtam a figyelmet, itt most bővebben, képekkel-műholdas azonosítással, és több hiteles forrás bevonásával igazolom állításom.
Ez a titokzatos település Alba Regale-Fehérvár metszetek hátterében helyezkedik el, jól olvashatóan és láthatóan, de csak a nagyobb felbontású képeken. Vizsgáljuk meg tehát mindkét állítást alaposan!
Alternatív kutatásokban
Azonban a török temető helyett, csak amorf mészkőszikladarabok jönnek elő, tehát mégsem jó az azonosítás, nem lett egyetlen török sír sem megtalálva, ne ámítsuk magunkat!
Magyarország földtani alapszelvényei 1:100000
A hőkamera képe a
Véleményem szerint NEM Vác városa van a Fehérvár képek hátterében, persze NEM is Vázsony, ahogy Siklósi erőltetné. Erre a tényre a mai előadás végén felhívtam a figyelmet, itt most bővebben, képekkel-műholdas azonosítással, és több hiteles forrás bevonásával igazolom állításom.
Vaczon.
Váry Istvánnak ezúton is köszönöm a kitűnő minőségű képeket!
 |
| FEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN MAGAS HEGYEK ÖLELÉSÉBEN VACZON! |
VACZON-VÁZSONY?
Alapból nincs lehetőség a Vázsony azonosításra, hiszen a ma ismert Székesfehérvárunk hivatalosan is elismerten(városképek alapján) NEM a hat várrészből álló Alba Regale! Azonnal ránk-tör a kérdés, hogy akkor a többi
Fehérvárat ábrázoló metszet milyen várat-várost ábrázol? Hol található az eredeti Alba Regale, miért nincs hivatalosan keresve-feltárva? Azonban a jövő kutatóit is intenem kell attól, hogy a ma ismert Székesfehérvárt a középkorban nem létezőnek, vagy esetleg csak rómainak nyilvánítsák. Külön kell választani a forrásokat és a látképeket-metszeteket, egyenként értelmesen elemezve a látott képet. Ahol Duna szerepel a metszeteken az nem a Pilisben volt, most szólok, hogy az olasz metszet is felejtős.
Vázsony etimológiája sem felel meg az elvárásoknak, hiába a hivatalos igyekezet. Vason család neve németül Waschon, és nem Vaczon, tehát nyelvileg is elbukott a feltételezés.
De azért nézzük meg a műholdas képeket is, a Siklósi teória nézőpontjából.
 |
| Székesfehérvár látképein a Balaton nem szerepel ! |
Székesfehérvár hátterében olyan messze van Vázsony, hogy még a műholdas képen is alig látjuk, pedig egy felnagyított sárga ikonnal jelöltem. Közbeeső települések is vannak bőven a térképen. A Balaton hatalmas víztükre szélesen rajzolódik ki Vázsony látképénél, az Alba Regale képeken azonban ilyen nem szerepel!
 |
| A közelebbi képen is jól látszódik, hogy nem ez a település van a Fehérvár metszetek hátterében, a hegyek sem olyan magasak és alakúak! |
A Siklósi-Vázsony teória tehát elbukott !
VACZON-VÁC VÁRA?
Az etimológia ez esetben sincs rendben, a vár-város neve Weitzen, Vacium, Wac, Vaccia és nem Vaczon!
 |
| VÁC LÁTKÉPE A KEVÉLYRŐL |
Teljesen más a képi háttér, ezenkívül ugyanazok a problémák merülnek fel, mint a Siklósi-Vázsony féle azonosításnál. Több egykori település esik a látószögbe, amit a metszet készítőjének ábrázolni kellett volna, ha ebben az irányban készül a rajz-metszet. Ezen a látképen Pomáz létezését az 1138. évi oklevél a dömösi apátság tulajdonaként említi. Szentendre létezését a veszprémi püspökség 1009. évi alapító oklevele igazolja. Kijelenthetjük, hogy ez az irány sem a Fehérvár ábrázolások képi háttere, Vác városa NEM Vaczon.
Tehát a Lánszki-Vác teória is bukta!
FEHÉRVÁR HÁTTERÉBEN A PILIS HEGYEI!
 |
| ALBA REGALE |
 |
| VACZON |
 |
| AZ ALAPRAJZ |
Lelőhely leírása:
A régészeti lelőhely a falu belterületétől Ny-ra a Dera-patak DNy-i jobb partján a völgy oldalában, illetve annak teraszain helyezkedik el. A lelőhelyet ÉK-ről a patak, ÉNy-ról és DK-ről pedig egy-egy árok határolja, mint tereptárgy. A DNy-i határa a hegy oldalára kúszik fel. Amely több részből áll össze, egyfajta együttesként. A középkori lelőhely előzményeként a feltárások és a terepbejárások tanulsága szerint bronzkori, valamint késő-vaskori kelta településekre utaló leleteket figyeltek meg. Ezeknek a településeknek a pontos kiterjedése nem ismert.
 |
| A KERENGŐ |
A lelőhely magja a ciszterci apátság és az azt megelőző királyi udvarház részben feltárt romjaiból áll, amely a kolostor központi, körítő fallal körbevett épületeit és építményeit (templom, klauzúra, központi gazdasági épületek, műhelyek malom, halastó) foglalja magába. Melyeket elsősorban Gerevich László közel 25 évig elhúzódó feltárásainak, másrészt Benkő Eleknek a jelenleg is folyó, a korábbi kutatások anyagát feldolgozó, valamint újabb felszíni, terepbejárásokon, légifotózáson és geofizikai méréseken alapuló régészeti kutatásai alapján ismerjük.A területen
végzett topográfiai kutatások alapján a fent említett kolostor központ és a Kovácsi-patak között egy a geofizikai vizsgálatok alapján feltehetően fallal is körül vett gazdasági terület (malom, műhelyek) található.-VALÓJÁBAN IS! P*- A kolostor központ felett a domboldalban, a patakkal párhuzamosan fut egy kövezett út, amely az Óbuda-Esztergom közötti középkori országút egy szakasza, melyet számos szakaszán teraszosan alakítottak ki. Az apátság magja körül az MRT, Gerevich László és Benkő Elek terepbejárásai és egyéb topográfiai vizsgálatai szerint, a Dera-patak és a kövezett út között egy lakó, valamint gazdasági terület helyezkedett el. Melynek kiterjedésére a felszínen gyűjtött régészeti leletanyag, valamint a terület jellemző terepvonalai utalnak.
Benkő Elek véleménye szerint itt feküdt a korábbi „Kovácsi” Árpád-kori szolgáló település, mely először a királyi udvarház, majd később az apátság tartozéka volt. Továbbá ugyanitt a Benkő Elek által végzett légi-fotózás, valamint a geofizikai felmérések
alapján a kolostor külső gazdasági épületeire is számítani lehet. A kolostor központját körülvevő terület két részből állt. Az épületegyüttestől É-ra, egy árokkal határolt, mintegy 90 m széles, a jelenlegi sportpálya által részben megcsonkított terület kapcsolódik az apátsághoz, mely a Klastrom-forrást is magába foglalja. Az épületegyüttestől D-re eső, kb. 300x450 m nagyságú területet D-ről a Szúnyog-árok nevű mesterséges árok, Ny-on a középkori út, K-felől a Kovács-i-patak (Patak-menti földek) határolta.
 |
| FŐÉPÜLET A TEREPEN |
A török kiűzése után a Pilisbe visszatérő Pálos szerzetesrend 18. századi szerzetesei e romokban vélték megtalálni a Boldog Özséb alapította első, Szent Kereszt tiszteletére épült templomukat és kolostorukat, s ide költöztek. A pálosok a romok közelében falut telepítettek, az első monostorukról elnevezve a települést, mert azt Szent Keresztnek hívták. A ciszterciek hosszú időn keresztül pereskedtek velük, de a pálosok maradtak birtokon belül. Ők építették a mai falu mai templomát is, 1766-ra készült el. 1786-ban II.József a pálos rendet eltörölte, így abbamaradt a pereskedés. A romokat a XVIII. századi birtokvita eredményeképp többen helytelenül a pálosok szent keresztről elnevezett anyakolostorával azonosították. Békefi Remig bizonyította be, hogy ezen a helyen-tehát a mai Pilisszentkereszten- valójában a ciszterciek pilisi kolostora állott!
A pálosok Szent Keresztről elnevezett monostora viszont a mai Klastrom-pusztán állt !
 |
| AZ EREDETI SZENTKERESZTRŐL ELNEVEZETT ELSŐ PÁLOS MONOSTOR KESZTÖLC KLASTROMPUSZTÁN |
TEHÁT A MAI PILISSZENTKERESZT TÉVESEN KAPTA A NEVÉT! EREDETI NEVE:
KOVÁCS TELEPÜLÉSE AZAZ VACZON !
KOVÁCS TELEPÜLÉSE AZAZ VACZON !
 |
| VACZON= PILISSZENTKERESZT EREDETI NEVE AZ APÁTSÁG MELLETT ! |
 |
| KO--VÁCSON AZAZ VACZON ! |
Ezt a tényt mostanában nem reklámozták, hiszen a Pilisben létezett Alba Regale-Fehérvár kutatásában döntő jelentőségű ez az információ. Ezért álltam fel és mondtam el az előadás végén. Csak úgy lehet igazi eredményeket elérni a terepi kutatásokban, ha a metszeteket a valós nézőpontjukból vetítjük a műholdas felületre. Lánszki Imrének el kell fogadnia a valós tényeket, és a metszetet a budakalászi ezüsthegy nyugati feléből kell a tereppel összenéznie, pontosan ebből az irányból. Nézzük mi is az egyezést !
Kovács-i etimológiája pedig KO- VACZ-ON-Kovacsina-ahogy a Dera patakot hívták eredetileg KOVÁCS patak, hiszen Kovács-i völgyében ered, ezért ez az eredeti neve, a Csobánkáig terjedő szakaszát napjainkban is kovácsi pataknak hívják a helybéliek! Ko- Vacson-VACZON ! Ezért hívták a Pomáztól nyugatra lévő földeket Ó-vaczi földeknek, ugyanis ott Kis-ko-Vacz-i létezett,immár hivatalosan is.
Egyébként idáig is mindenki Pomáz-kis-kovácsiként ismerte az ott található kórházat, és még a buszmegállót is ugyanígy hívják. Érdemes hozzáolvasni:
VACSON TELEPÜLÉS
 |
| KOVÁCSPATAK |
Én úgy gondolom, hogy ezzel az azonosítással jutottunk el végre az igazsághoz, és vertünk ismét egy újabb szeget a TÖRTÉNÉSZ DOGMÁK koporsójába. Most már hivatalosan is nagyon kínosan érezhetik magukat, van is miért szégyenkezniük. A hivatalos oldal képviselői Fehérvárból is fekete pontot kaptak, sőt mi több, meg is buktak! Természetesen a többi hiteltelen amatőr teória is bukott!
Végeeredményben Dr Lánszki Imre beazonosította-megtalálta Alba Regale-t-SZÉKESFEHÉRVÁRT !
A királyi Fehér vár-Alba Regale azaz Székesfehérvár a Megyer rév felett található napjainkban is, és nem Esztergom környékén! Ugyanezt kijelenthetjük Sicambria-Óbuda városáról, ami a Szikán-CSILLAG-hegy "TÖVÉBEN" létezett, méghozzá egészen a középkor végéig!
Fehérvár központja a Monalovacz várhegye !
A KIRÁLYI FEHÉR ALBA REGALE-SZÉKESFEHÉRVÁR
A PILISBEN LÉTEZETT !
A PILISBEN LÉTEZETT !
Most, hogy ez számunkra egyértelművé vált, ezek után ismét csak kérdések kavarognak az értelmes emberek fejében.
- Miért állítják hivatalosan, hogy Alba Regale az a ma ismert "Székesfehérvár" városa?
- Miféle csontokat akarnak "királyinak" beállítani a mi történészeink, mit keresnének ott királyok csontvázai, hogy kerültek oda a mai Székesfehérvárra? ALBA REGALE NEM OTT VOLT !
- Miért kell azt erőltetni, hogy az összes Árpád-házi királyunk egy tömegsírba lett betéve a ma "Székesfehérvárnak" ismert városban?
- A 384 teljes csontvázat mi alapján akarják majd "királyi csontoknak" azonosítani?
- Milyen érdekek működnek ez ügyben is, kik a felelősek azért, hogy a Királyi Fehérvárt máshová erőltetik? Miért történt-történik mindez?
A Fehérvár Blog további témái előkészületben:
- Fehérvár terepi észrevételek
- Fehérvár az nem Óbuda városa az óbudai Fehéregyháza!
- Alba Regale-Fehérvár és a mai Székesfehérvár ellentmondásai.
Miért állítják még napjainkban is, hogy a királyi Alba-Regale-Fehérvár az a mai Székesfehérvár? Miért erőltetik oda Árpád fejedelem központját?
Miért tartanak hivatalosan a Sicambria fennsíktól a történészek ?
